Fonetikai kutatócsoport•Kutatási terület
A beszédtudomány, azaz a fonetika a nyelvészet peremterületével, a beszédben hordozott akusztikai jelek nyelvi szintekhez való kapcsolódásával foglalkozik. Empirikus tudományág, a felismerések kísérletekre és adatbázisokra épülnek. Fő területei a beszédprodukció, a beszédakusztika és a percepció.
A produkciót részben artikulációt mérő eszközökkel vizsgáljuk (elektromágneses artikulográf, valós idejű MRI, ultrahang stb.), részben az akusztikai jelből következtetünk a beszédképző szervek működésére. Az akusztikai méréseket jellemzően támogató szoftverek segítségével végezzük, az elemzésekhez modern statisztikai modelleket használunk. A beszédészlelés vizsgálatára a pszicholingvisztikában kifejlesztett módszereket használunk, szintén szoftveres támogatással (ingerek által kiváltott válaszok, reakcióidő, szemmozgáskövetés).
A kutatócsoportban több párhuzamos projekt folyik. Bár ezek látszólag különálló területek, a fonetikai módszerek és kutatási eszközök jó átjárhatóságot biztosítanak a területek között, és egymás eredményeit hatékonyan tudják hasznosítani. A nagyobb prozódiai egységek jellemzői (hangsúly, beszéddallam) befolyásolják a kisebb egységek jellemzőit (magánhangzók, mássalhangzók megvalósulása), és viszont. A spontán beszéd kutatását pedig jelentősen megkönnyítik az olvasott beszédből kontrolláltan kinyerhető eredmények.
A csoport munkájában egyre nagyobb szerepet kap a mélytanuláson alapuló beszédfelismerő algoritmusok fejlesztése, használata és kutatása. Több, különböző céllal készült adatbázis részben automatikus, részben kézi leiratozása folyik (Beszéltnyelvi adatbázis, longitudinális dajkanyelvi korpusz, Akaka maptask korpusz, a Columbia GamesCorpus magyar nyelvű változata). Ezek az adatbázisok részben vagy egészben ingyenesen elérhetőek, vagy azok lesznek, kutatási célú felhasználásra. Bővebb információ a phon.nytud.hu honlapon található.
 | Kutatócsoport-vezető: Mády Katalin, PhD E-mail: mady.katalin@nytud.hun-ren.hu Telefon: +36 (1) 342-9372/6062 |
Fonetikai kutatócsoport•Munkatársaink
Fonetikai kutatócsoport•Kutatásaink
A dajkanyelv longitudinális vizsgálata multimodális módszerekkel
A felnőttek, különösen a szülők hajlamosak máshogyan beszélni a babákhoz, mint a felnőttekhez. Ezt a beszédmódot dajkanyelvnek nevezik. A kutatás célja, hogy feltárja a dajkanyelv és a felnőttekhez szóló beszéd közötti különbségeket és hasonlóságokat három fő dimenzió (időzítés, zöngeminőség, beszédhez társuló nonverbális eszközök) mentén, továbbá, hogy jobban megértsük ezen tulajdonságok figyelemfelhívó, érzelemkifejező funkcióját és a nyelvfejlődésben betöltött szerepét.
Fonetikai paraméterek beszélők közötti és beszélőn belüli variabilitása a magyar beszédben
Egy NKFI-pályázat keretében a beszélők közötti és beszélőn belüli variabilitást, illetve a beszéd longitudinális változását vizsgáljuk. A pályázatban a BEA adatbázis korábbi beszélői közül elérhető adatközlőket hívjuk vissza egy újbóli felvételre 10 év elteltével. A vizsgálatokban az alapfrekvencia, a tempó, a magánhangzók és a mássalhangzók akusztikai jellemzőit elemezzük. A vizsgálat az egészséges felnőtt beszélők 10 év alatti beszédváltozásainak elemzésével támpontként szolgálhat a patológiás ...
Mássalhangzók variabilitása a magyar beszédben
A vizsgálat célja a mássalhangzók koartikulációban betöltött szerepének vizsgálata a variabilitás és az állandóság szempontjából. Kutatásaink témái: a mássalhangzók rövid és hosszú megvalósulásának akusztikai jellemzői és ezek szerepe a percepcióban, a zöngésséget megjelenítő akusztikai jellemzők pszichoakusztikai korrelátumai, a képzésmód és -hely koartikulációs jellemzői a DAC (artikulációs kényszer mértékére épülő) elméleti keretében, a zörejhangok egymással és szonoránsokkal alkotott kapcso ...
Nyelvjárási variáció és nyelvi változás elméleti és kísérletes megközelítése a tundrai nyenyec nyelvben (NKFIH FK 129235)
A kutatási projekt elméleti és kísérletes vizsgálati módszerek együttes alkalmazásával dokumentálja, leírja és elemzi a tundrai nyenyec nyelv (uráli, szamojéd) kérdő mondatait azok (elsősorban) szintaktikai és prozódiai tulajdonságaira koncentrálva. A kutatás a tundrai nyenyec nyelv két nyelvjárásának összehasonlító vizsgálatát végzi és azt az elméleti kérdést vizsgálja, hogy kimutathatóak-e szerkezettípus változás nyomai a tundrai nyenyecben két olyan közösségben, amelyek szociolingvisztikai há ...
Prozódiai szerkezet és mondattípusok vizsgálata nagy beszédadatbázisokon mély tanulási támogatással
A magyar nyelv szerkezetére irányuló kutatások fontos előfeltétele, hogy álljon rendelkezésre nagy mennyiségű spontán beszédből származó adat. Modern gépi tanuláson alapuló modelleket fejlesztünk, amelyek megkönnyítik a jelenlegi és későbbi beszédadatok automatikus feldolgozását. A magyar nyelvű beszédadatbázisokhoz kapcsolódó fő kutatási kérdések a következők: mik a tagmondatok kombinációjának kommunikatív funkciói, és hogyan lehet jellemezni a magyar beszéddallamot.
Társalgások elemzése: variabilitás és lokális szerveződés
A kutatások a társalgások legfontosabb jelenségeinek korpuszalapú vizsgálatával foglalkoznak több szempont összekapcsolásával, formális és funkcionális megközelítésekre támaszkodva. A kutatási témák között szerepel társalgási jelenségek (pl. beszélőváltás, egyszerre beszélés, háttércsatorna-jelzések, diskurzusjelölők) és fonetikai paraméterek (pl. szünetezés, tempó) variabilitásának vizsgálata például a beszélők száma, az időbeli változás vagy a beszédhelyzet függvényében.
Fonetikai kutatócsoport•Hírek
Bolyai Ösztöndíjat nyert a NYTK két kutatója: Gráczi Tekla Etelka és Svindt Veronika
2023. Jún. 16.
Intraspeaker and interspeaker variability in the context of speaker identification workshop
2023. Máj. 24.
Megjelent a Beszédtudomány – Speech Science folyóirat harmadik száma
2023. Máj. 16.
Az I. Nemzetközi Uráli Formális Nyelvészeti Nyári Egyetemet (SShUFL) 2023. augusztus 21. és 26. között tartják a NYTK-ban
2023. Márc. 30.
Beszélgetés Gósy Mária tudományos tanácsadóval a Kossuth Rádióban
2022. Márc. 30.Fonetikai kutatócsoport•Események
XVIII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia
SpeakVar Workshop: A workshop on Intraspeaker and interspeaker variability in the context of speaker identification
Summer School in Uralic Formal Linguistics
Fonetikai kutatócsoport•Kapcsolatok
Partnerintézmények
Nagyméretű magyar nyelvi beszédadatbázisok automatikus lejegyzése, mély tanuláson alapuló beszédfelismerő algoritmusok fejlesztése.
Az együttműködés az NKFI K 128810 pályázat keretében valósul meg; a kutatási téma magyar társalgások többszempontú vizsgálata.
Az élet egyik örömteli pillanata, amikor gyermekünk kimondja első szavait. A nyelvelsajátítás folyamata azonban összetett és változékony, ezért a család gyakran csak későn ismeri fel vagy néz szembe a ténnyel, hogy a gyermek beszédfejlődése megkésett vagy zavart.
Az együttműködés az NKFI K 128810 pályázat keretében valósul meg; a kutatási téma magyar társalgások többszempontú vizsgálata.
