Nyelvtudományi Intézet > Tanszék > Elméleti nyelvészet mesterképzés (MA) > Tanterv
A szak tanterve
|
|
||||
|
|
||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szakirány nélkül
1. Kötelezően választandó grammatikai tárgyak (20 kredit) 2. Szabadon választható nyelvészeti tárgyak (52 kredit) |
|
Nyelvelméleti szakirány
1. Kötelezően választandó grammatikai tárgyak (20 kredit) 2. Kötelezően választandó szakirányon belül meghirdetett grammatikai tárgyak (morfológia, haladó fonológia, haladó szintaxis, haladó szemantika, grammatikai modellek, lexikon) (36 kredit) 3. Szabadon választható nyelvészeti tárgyak (16 kredit) |
|
Számítógépes nyelvészet és neurolingvisztika szakirány
1. Kötelezően választandó grammatikai tárgyak (20 kredit) 2. Kötelezően választandó szakirányon belül meghirdetett nyelvészeti tárgyak (neurolingvisztika, pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás számítógépes nyelvészet, számítógépes ismeretek) (36 kredit) 3. Szabadon választható nyelvészeti tárgyak (16 kredit)
|
|
|
|
|||
|
|
|
|||
|
|
|
|||
|
|
|
|||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
20 kredit
|
|
|
- Kötelezően választandó grammatikai tárgyak tárgykörei: haladó fonológia; morfológia; haladó szintaxis; haladó szemantika, grammatikai modellek; lexikon
- Amennyiben az 52 kreditből minimum 36 kreditet az adott szakirányon belül meghirdetett kurzusok közül teljesít a hallgató, és ezt kéri, úgy az oklevélbe az adott szakirány megnevezése is belekerül. Szakirány választása nem kötelező.
Szakirányként is végezhető szabadon választható ismeretek:
1. Nyelvelmélet (morfológia, haladó fonológia, haladó szintaxis, haladó
szemantika, grammatikai modellek, lexikon)
2. Számítógépes nyelvészet és neurolingvisztika (neurolingvisztika,
pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, számítógépes nyelvészet, számítógépes
ismeretek, nyelvfilozófia)
- További szabadon választható nyelvészeti ismeretek tárgykörei: fonetika; valamely nyelv szerkezete; valamely nyelv története; történeti nyelvészet; szociolingvisztika; diskurzuselemzés; pragmatika; a nyelvtudomány története; szakkollégiumok; cikkírás, előadástartás
A képzési szakaszok
I. Törzsképzés
A törzsképzés kurzusaiban a hangnyelvtanra (fonológiára), a mondattanra és a jelentéstanra koncentrálunk. Ezek a nyelvészeti kutatás alapvető területei. Megbeszéljük azokat a kutatási módszereket, kategóriákat, bizonyítási eljárásokat, amelyekkel a nyelvek mondattani struktúráit felépítő szabályok kimutathatók, rendszerük átlátható, a szerkezetek jelentése jellemezhető, és megállapíthatók a fonémasorokat, szótagszerkezetet szervező alapvető szabályok, megszorítások. Bemutatjuk a legérdekesebb elméletek, modellek részleteit, megvitatjuk a versengő elméletek előnyeit és hátrányait.
II. Differenciált szakmai ismeretek
Ebben az időszakban a felvett kurzusok alapján maguk a hallgatók döntik el, hogy milyen irányban indulnak el a nyelvészeti kutatás lehetőségeinek további felfedezésére. Az elméletek nemzetközi színvonalú művelőinek segítségével most már a mondattani, jelentéstani, pszicholingvisztikai, fonológiai, alaktani, történeti nyelvészeti, neurolingvisztikai, számítógépes nyelvészeti és más elméleteket mint magyarázó eszközöket és kutatási módszertanokat sajátítják el a hallgatók, alaposan és gyakorlatiasan. Maguk is aktívan alkalmazzák őket választott témaköreik leírásában. A hallgatók bekapcsolódhatnak nyelvészeti kutatásokba, és megtanulnak a nemzetközi tudományosság normái szerint cikket írni és előadást tartani.
A szak és szakirányok részletes tanterve
|
A szakról általában |
|
Oktatók |
|
Elméleti nyelvészet szakirány |
|
|
Elméleti nyelvészet minor |
|
|
Elméleti nyelvészet MA |
|
|
Elméleti nyelvészet PhD |
|
 vissza |
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
|
|
||
 |
||
 |
||
 |
||
|
||
|
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
|
|
||
 |
||
|
|
||
 |
||
|
|
||
 |
||
|
|
||
 |
||
|
|
||
 |