Theoretical Linguistics Department

Nyelvtudományi Intézet  > Központ  > Elméleti nyelvészet alapképzés (BA)  > Szabad bölcsészet alapképzési szak, elméleti nyelvészet specializáció/szakirány

 

Szabad bölcsészet alapképzési szak, elméleti nyelvészet szakirány/specializáció

 

 

Elméleti nyelvészet szakirány/specializáció a Szabad bölcsészet alapszakon belül végezhető.

Végzettségi szint: baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA

Szakképzettség: alapszakos szabad bölcsész (elméleti nyelvészet szakirány/specializáció)

 

Szakirányfelelős: Dr. Gyuris Beáta, tudományos főmunkatárs

Tudományos ügyintéző: Gárdai Kinga

Helyszín: 1068 Budapest, Benczúr utca 33.

Postacím: 1394 Budapest, P.f. 360

Telefon: (36-1) 342-9372/6016

e-mail: gardai.kinga[kukac]nytud.hu

 

 

Jelentkezés és felvétel

A szakirányra való belépés feltétele: egyetemi felvétel a szabad bölcsészet alapszakra. A Szabad bölcsészet alapszakra a felvételi követelmények a felvi.hu oldalon találhatók.

Az Elméleti nyelvészet szakirány felvételének nem feltétele a nyelvészeti előképzettség. A jelentkezőktől azt várjuk, hogy értelmes és kreatív módon közelítsenek egy olyan összetett problémához, mint a természetes nyelvek elemzése, és fogékonyak legyenek annak egzakt kezelésére.

A képzés célja

A szakirány/specializáció célja a szükséges elméleti megalapozás után olyan módszerek és elemzési eljárások megismertetése, amelyek alkalmasak arra, hogy leírják és magyarázzák a természetes nyelvek struktúrájának a szabályszerűségeit, valamint a nyelvhasználat működését. Olyan szakemberek képzése a cél, akik alkalmasak a megszerzett ismeretek alkotó felhasználására és gyakorlati alkalmazására, továbbá a nyelvvel és a kommunikációval kapcsolatos kutatások, fejlesztések műveléséhez szilárd alapismeretekkel és módszertani készségekkel rendelkeznek.

A képzés középpontjában a nyelvészeti alapdiszciplínák (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan) állnak, de a szakirány lehetőséget ad a nyelvészet határterületeivel és a kapcsolódó tudományágakkal való ismerkedésre is (például szociolingvisztika, pszicholingvisztika, számítógépes nyelvészet, neurolingvisztika stb.).

A tanszék oktatói között a modern nyelvészet minden főbb irányának vannak művelői. A szak tehát sokféle nyelvészeti elméletet, de egységes szemléletet képvisel: a nyelvben feltárandó és megmagyarázandó rendszert lát, azaz nem követi pl. a normatív vagy pusztán leíró nyelvtanok nyelvfelfogását.

 

Tanegységlisták:

Az alapozó kurzusokon (ENY(18)-101-től ENY(18)-107-ig) a nyelvészet alapvető témaköreit mutatjuk be, és a nyelvészeti elméletek sikeres alkalmazásának módszereit, problémáit vázoljuk fel. Például azt, hogy mit jelent a grammatika mint magyarázó célú, elméleti modell, mi minősülhet nyelvészeti leírásnak és mi magyarázatnak, melyek az alapvető kutatási irányok. Milyen követelményeket ró a nyelvészeti leírásra a nyelvek univerzális elsajátíthatósága, a nyelv társadalmi rétegződése, egysége és változatossága, a nyelv és az agy, a nyelv és a gondolkodás viszonya, a számítógépes elemzési feladatok és mások. Az elméletek megértését és alkalmazását előkészítik a matematikai és logikai alapismeretek is.

A bevezető kurzusok (ENY(18)-203-től ENY(18)-217-ig) anyagaiban a hangnyelvtanra (fonológiára), a mondattanra és a jelentéstanra koncentrálunk. Ezek a nyelvészeti kutatás alapvető területei. Megbeszéljük azokat a kutatási módszereket, kategóriákat, bizonyítási eljárásokat, amelyekkel a nyelvek mondattani struktúráit felépítő szabályok kimutathatók, rendszerük átlátható, a szerkezetek jelentése jellemezhető, és megállapíthatók a fonémasorokat, szótagszerkezetet szervező alapvető szabályok, megszorítások. Bemutatjuk a legérdekesebb elméletek, modellek részleteit, megvitatjuk a versengő elméletek előnyeit és hátrányait.

A haladó kurzusok (ENY(18)-302-től 303-ig) és (ENY(18)-450-től ENY(18)-469-ig) alapján maguk a hallgatók döntik el, hogy milyen irányban indulnak el a nyelvészeti kutatás lehetőségeinek további felfedezésére. Az elméletek nemzetközi színvonalú művelőinek segítségével a hallgatók betekintést nyernek a mondattani, jelentéstani, pszicholingvisztikai, fonológiai, alaktani, történeti nyelvészeti, neurolingvisztikai, számítógépes nyelvészeti és más elméleteket mint magyarázó eszközöket és kutatási módszertanokat bemutató és gyakorlati ismereteket adó kurzusokba. 

 Az alapozó és bevezető kurzusok tantárgyleírásai itt olvashatók

 

A vizsgák és rendjük

1. Kollokviumok és gyakorlati jegyek

A kollokviumok és gyakorlati jegyek megfelelnek az ELTE BTK-n megszokottaknak.

A hallgatóknak azonban fel kell készülniük arra, hogy sok gyakorlati tárgynál az oktató megköveteli féléves szemináriumi dolgozat megírását is, és gyakran adunk házi feladatokat. A gyakorlati jegyek ezeknél a tárgyaknál főleg az írásbeli feladatok értékeléséből származnak. Azoknál a tárgyaknál, ahol kollokvium és gyakorlati jegy egyaránt szükséges, a kollokvium anyagába általában beletartoznak az írásbeli feladatok megoldásai is.

2. Záródolgozat

A záródolgozattal a hallgatóknak bizonyítaniuk kell, hogy képesek az elsajátított ismeretek szintetizálására, a tudományos munkához szükséges kezdeti lépések megtételére, valamint a tudományos szakpróza nyelvén való értekezésben megkívánt módszertani és stiláris eljárások alkalmazására. Jellegét tekintve a szakirány-záródolgozat témája lehet elméleti, illetve tartozhat az alkalmazott tudomány területéhez is. Kívánatos, hogy a téma klasszikusnak számító megközelítéseinek ismeretén túl a záródolgozat feldolgozza és röviden bemutassa a téma újabb irodalmát is. A záródolgozatot nyomtatva és számítógépes formátumban kell benyújtani. A dolgozat további formai és tartalmi követelményeit és beadási határidejét, elbírálásának rendjét az intézményi szabályzatok és a Szabad bölcsész alapszak előírásai tartalmazzák.

3. Zárószigorlat

Előfeltétele: az elfogadott szakdolgozat, az előírt tanegységek elvégzése és a kötelező kreditmennyiség megszerzése.

A szóbeli vizsgán a hallgatóknak bizonyítaniuk kell, hogy elsajátították a képzési terv által előírt legfontosabb ismereteket. A zárószigorlat része a szakirány-záródolgozat megvédése is.

Szakmai képesítés

A szak a hallgatóit felkészíti arra, hogy sikerrel vegyenek részt modern nyelvészeti orientációjú külföldi vagy hazai MA képzésben.

 

Elméleti nyelvészet BA  
Elméleti nyelvészet minor  
Elméleti nyelvészet MA  
Elméleti nyelvészet PhD  
   
   
 vissza  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
ELTE MTA Elméleti nyelvészet szak  
Elméleti nyelvészeti BA  
Elméleti nyelvészet MA  
ELTE MTA Elméleti nyelvészet doktori program  
Önálló programok  
A szakon oktatók  
órarend  
kurzusok a szakon és a doktori programon
Neurolingvisztika információk
fényképek a szak rendezvényeiről
 
Nyelvészeti portál, linkgyűjtemény  
 
Gyűjtőlap, nyelvészeti linkek gyűjteménye  
 
nyelvészeti vitafórum  
 
   
 
 
 

 

 

 

elméleti nyelvészet szak, nyelvtudomány