Nyelvtudományi Intézet  > Tanszék  > Elméleti nyelvészet alapképzés (BA)  > Elméleti nyelvészet minor

Elméleti nyelvészet minor

Az Elméleti nyelvészet minort az ELTE BTK nem nyelvészet szakirányos hallgatói, valamint az ELTE társkarainak hallgatói és más intézmények vendéghallgatói számára hirdetjük meg.

A specializáció felelőse: Dr. Bánréti Zoltán egyetemi docens, tudományos főmunkatárs

Jelentkezés és felvétel

A specializációba való belépés feltétele: egyetemi felvétel. Nem BA képzésben részt vevő hallgatók is felvehetik. Nem vehetik fel a Szabad bölcsészet alapszak elméleti nyelvészet szakirányos hallgatói.

Az Elméleti nyelvészet minor felvételének nem feltétele a nyelvészeti előképzettség. A jelentkezőktől azt várjuk, hogy értelmes és kreatív módon közelítsenek egy olyan összetett problémához, mint a természetes nyelvek elemzése, és fogékonyak legyenek annak egzakt kezelésére.

A képzés célja

Az Elméleti nyelvészet minor célja a szükséges elméleti megalapozás után olyan módszerek és elemzési eljárások megismertetése, amelyek alkalmasak arra, hogy leírják és magyarázzák a természetes nyelvek struktúrájának a szabályszerűségeit, valamint a nyelvhasználat működését. Olyan szakemberek képzése a cél, akik alkalmasak a megszerzett ismeretek alkotó felhasználására és gyakorlati alkalmazására, továbbá a nyelvvel és a kommunikációval kapcsolatos kutatások, fejlesztések műveléséhez szilárd alapismeretekkel és módszertani készségekkel rendelkeznek.

A képzés középpontjában a nyelvészeti alapdiszciplínák (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan) állnak. A tanszék oktatói között a modern nyelvészet minden főbb irányának vannak művelői. A szak tehát sokféle nyelvészeti elméletet, de egységes szemléletet képvisel: a nyelvben feltárandó és megmagyarázandó rendszert lát, azaz nem követi pl. a normatív vagy pusztán leíró nyelvtanok nyelvfelfogását.

Tanegységlista

 * Ha a hallgató a „Bevezetés a nyelvtudományba” tanegységet a szabad bölcsész alapszak kötelezettségeinek részeként teljesítette, vagy más szakján teljesítette a BBN-FLN-101-es kurzust, a kurzus elvégzése alól felmentjük, ill. további 4 kreditet szabadon fölvehet a szakirányon.

**A tanegység neve és alkódja a meghirdetéstől függően változik. Az egyes tanegységeket a szakirányfelelős tartja nyil­ván, az azonos tartalmat azonos alkód alatt meghirdetve.

A kollokvium-gyakorlat párban meghirdetett kurzusokat ugyanabban a félévben kell teljesíteni.

A százas (ENY-101-től ENY-106-ig) kurzusokon a nyelvészet alapvető témaköreit mutatjuk be, és a nyelvészeti elméletek sikeres alkalmazásának módszereit, problémáit vázoljuk fel. Például azt, hogy mit jelent a grammatika mint magyarázó célú, elméleti modell, mi minősülhet nyelvészeti leírásnak és mi magyarázatnak, melyek az alapvető kutatási irányok. Milyen követelményeket ró a nyelvészeti leírásra a nyelvek univerzális elsajátíthatósága, a nyelv társadalmi rétegződése, egysége és változatossága, a nyelv és az agy, a nyelv és a gondolkodás viszonya, a számítógépes elemzési feladatok és mások. Az elméletek megértését és alkalmazását előkészítik a matematikai és logikai alapismeretek is. (A százas kurzusok leírását l. itt.)

A kétszázas (ENY-201-től ENY-216-ig) kurzusok anyagaiban a hangnyelvtanra (fonológiára), a mondattanra és a jelentéstanra koncentrálunk. Ezek a nyelvészeti kutatás alapvető területei. Megbeszéljük azokat a kutatási módszereket, kategóriákat, bizonyítási eljárásokat, amelyekkel a nyelvek mondattani struktúráit felépítő szabályok kimutathatók, rendszerük átlátható, a szerkezetek jelentése jellemezhető, és megállapíthatók a fonémasorokat, szótagszerkezetet szervező alapvető szabályok, megszorítások. Bemutatjuk a legérdekesebb elméletek, modellek részleteit, megvitatjuk a versengő elméletek előnyeit és hátrányait. (A kétszázas kurzusok leírását l. itt.)

A háromszázas (ENY-301-től 330-ig) és a négyszázötvenes (ENY-450-től ENY-459-ig) kódokon meghirdetett kurzusok alapján maguk a hallgatók döntik el, hogy milyen irányban indulnak el a nyelvészeti kutatás lehetőségeinek további felfedezésére. Az elméletek nemzetközi színvonalú művelőinek segítségével a hallgatók betekintést nyernek a mondattani, jelentéstani, pszicholingvisztikai, fonológiai, alaktani, történeti nyelvészeti, neurolingvisztikai, számítógépes nyelvészeti és más elméleteket mint magyarázó eszközöket és kutatási módszertanokat bemutató és gyakorlati ismereteket adó kurzusokba.  (A háromszázas és négyszázas kurzusok leírását l. itt.)

A vizsgák és rendjük

Kollokviumok és gyakorlati jegyek

A kollokviumok és gyakorlati jegyek megfelelnek az ELTE BTK-n megszokottaknak.

A hallgatóknak azonban fel kell készülniük arra, hogy sok gyakorlati tárgynál az oktató megköveteli féléves szemináriumi dolgozat megírását is, és gyakran adunk házi feladatokat. A gyakorlati jegyek ezeknél a tárgyaknál főleg az írásbeli feladatok értékeléséből származnak. Azoknál a tárgyaknál, ahol kollokvium és gyakorlati jegy egyaránt szükséges, a kollokvium anyagába általában beletartoznak az írásbeli feladatok megoldásai is.

Záróvizsga

Előfeltétele: az előírt tanegységek elvégzé­se és a kötelező kreditmennyiség megszerzése.

A záróvizsga írásbeli része házi dolgozat.

A szóbeli vizsgán a hallgatóknak bizonyítaniuk kell, hogy elsajátították a képzési terv által előírt legfontosabb ismereteket. A záróvizsga része a házi dolgozat megvitatása is.

Szakmai képesítés

Az elméleti nyelvészet minor a hallgatóit felkészíti arra, hogy sikerrel vegyenek részt modern nyelvészeti orientációjú külföldi vagy hazai MA képzésben.

Elméleti nyelvészet BA
Elméleti nyelvészet szakirány
Elméleti nyelvészet MA
Elméleti nyelvészet PhD
vissza