ELTE Elméleti nyelvészeti szakcsoport, nyelvészet szak és PhD

Theoretical Linguistics Department

Nyelvtudományi Intézet  > Tanszék  > Elméleti nyelvészet alapképzés (BA)  > Elméleti nyelvészet minor

 

Elméleti nyelvészet minor

 

Az Elméleti nyelvészet minort az ELTE BTK nem nyelvészet szakirányos hallgatói, valamint az ELTE társkarainak hallgatói és más intézmények vendéghallgatói számára hirdetjük meg.

A specializáció felelőse: Dr. Bánréti Zoltán egyetemi docens, tudományos főmunkatárs

 

Jelentkezés és felvétel

A specializációba való belépés feltétele: egyetemi felvétel. Nem BA képzésben részt vevő hallgatók is felvehetik. Nem vehetik fel a Szabad bölcsészet alapszak elméleti nyelvészet szakirányos hallgatói.

Az Elméleti nyelvészet minor felvételének nem feltétele a nyelvészeti előképzettség. A jelentkezőktől azt várjuk, hogy értelmes és kreatív módon közelítsenek egy olyan összetett problémához, mint a természetes nyelvek elemzése, és fogékonyak legyenek annak egzakt kezelésére.

A képzés célja

Az Elméleti nyelvészet minor célja a szükséges elméleti megalapozás után olyan módszerek és elemzési eljárások megismertetése, amelyek alkalmasak arra, hogy leírják és magyarázzák a természetes nyelvek struktúrájának a szabályszerűségeit, valamint a nyelvhasználat működését. Olyan szakemberek képzése a cél, akik alkalmasak a megszerzett ismeretek alkotó felhasználására és gyakorlati alkalmazására, továbbá a nyelvvel és a kommunikációval kapcsolatos kutatások, fejlesztések műveléséhez szilárd alapismeretekkel és módszertani készségekkel rendelkeznek.

A képzés középpontjában a nyelvészeti alapdiszciplínák (hangtan, alaktan, mondattan, jelentéstan) állnak. A tanszék oktatói között a modern nyelvészet minden főbb irányának vannak művelői. A szak tehát sokféle nyelvészeti elméletet, de egységes szemléletet képvisel: a nyelvben feltárandó és megmagyarázandó rendszert lát, azaz nem követi pl. a normatív vagy pusztán leíró nyelvtanok nyelvfelfogását.

Tanegységlista

A százas (ENY-101-től ENY-106-ig) kurzusokon a nyelvészet alapvető témaköreit mutatjuk be, és a nyelvészeti elméletek sikeres alkalmazásának módszereit, problémáit vázoljuk fel. Például azt, hogy mit jelent a grammatika mint magyarázó célú, elméleti modell, mi minősülhet nyelvészeti leírásnak és mi magyarázatnak, melyek az alapvető kutatási irányok. Milyen követelményeket ró a nyelvészeti leírásra a nyelvek univerzális elsajátíthatósága, a nyelv társadalmi rétegződése, egysége és változatossága, a nyelv és az agy, a nyelv és a gondolkodás viszonya, a számítógépes elemzési feladatok és mások. Az elméletek megértését és alkalmazását előkészítik a matematikai és logikai alapismeretek is. (A százas kurzusok leírását l. itt.)

A kétszázas (ENY-201-től ENY-216-ig) kurzusok anyagaiban a hangnyelvtanra (fonológiára), a mondattanra és a jelentéstanra koncentrálunk. Ezek a nyelvészeti kutatás alapvető területei. Megbeszéljük azokat a kutatási módszereket, kategóriákat, bizonyítási eljárásokat, amelyekkel a nyelvek mondattani struktúráit felépítő szabályok kimutathatók, rendszerük átlátható, a szerkezetek jelentése jellemezhető, és megállapíthatók a fonémasorokat, szótagszerkezetet szervező alapvető szabályok, megszorítások. Bemutatjuk a legérdekesebb elméletek, modellek részleteit, megvitatjuk a versengő elméletek előnyeit és hátrányait. (A kétszázas kurzusok leírását l. itt.)

A háromszázas (ENY-301-től 330-ig) és a négyszázötvenes (ENY-450-től ENY-459-ig) kódokon meghirdetett kurzusok alapján maguk a hallgatók döntik el, hogy milyen irányban indulnak el a nyelvészeti kutatás lehetőségeinek további felfedezésére. Az elméletek nemzetközi színvonalú művelőinek segítségével a hallgatók betekintést nyernek a mondattani, jelentéstani, pszicholingvisztikai, fonológiai, alaktani, történeti nyelvészeti, neurolingvisztikai, számítógépes nyelvészeti és más elméleteket mint magyarázó eszközöket és kutatási módszertanokat bemutató és gyakorlati ismereteket adó kurzusokba.  (A háromszázas és négyszázas kurzusok leírását l. itt.)

 

A vizsgák és rendjük

Kollokviumok és gyakorlati jegyek

A kollokviumok és gyakorlati jegyek megfelelnek az ELTE BTK-n megszokottaknak.

A hallgatóknak azonban fel kell készülniük arra, hogy sok gyakorlati tárgynál az oktató megköveteli féléves szemináriumi dolgozat megírását is, és gyakran adunk házi feladatokat. A gyakorlati jegyek ezeknél a tárgyaknál főleg az írásbeli feladatok értékeléséből származnak. Azoknál a tárgyaknál, ahol kollokvium és gyakorlati jegy egyaránt szükséges, a kollokvium anyagába általában beletartoznak az írásbeli feladatok megoldásai is.

Záróvizsga

Előfeltétele: az előírt tanegységek elvégzé­se és a kötelező kreditmennyiség megszerzése.

A záróvizsga írásbeli része házi dolgozat.

A szóbeli vizsgán a hallgatóknak bizonyítaniuk kell, hogy elsajátították a képzési terv által előírt legfontosabb ismereteket. A záróvizsga része a házi dolgozat megvitatása is.

Szakmai képesítés

Az elméleti nyelvészet minor a hallgatóit felkészíti arra, hogy sikerrel vegyenek részt modern nyelvészeti orientációjú külföldi vagy hazai MA képzésben.

 

Elméleti nyelvészet BA
Elméleti nyelvészet szakirány
Elméleti nyelvészet MA
Elméleti nyelvészet PhD
 vissza
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
ELTE MTA Elméleti nyelvészet szak  
Elméleti nyelvészeti BA  
Elméleti nyelvészet MA  
ELTE MTA Elméleti nyelvészet doktori program  
Önálló programok  
A szakon oktatók  
órarend  
kurzusok a szakon és a doktori programon
Neurolingvisztika információk
fényképek a szak rendezvényeiről
 
Nyelvészeti portál, linkgyűjtemény  
 
Gyűjtőlap, nyelvészeti linkek gyűjteménye  
 
nyelvészeti vitafórum  
 
   
 
 
 

 

 

 

elméleti nyelvészet szak, nyelvtudomány