Szeverényi Sándor

Finnugor Osztály

 

KUTATÁSI TERV

 

 

            A Nyelvtudományi Intézetben az elnyerhető három évben a következő feladatokat tartom elsődlegesnek:

1.      A doktori szigorlat letétele. Doktori disszertációm befejezése.

2.      A disszertációm témájához (tágabban a nganaszan nyelv kutatásához) kapcsolódó kutatásokban való részvétel.

3.      Az anyaggyűjtés folytatása egy határidőhöz nem kötött, hosszabb távlatú munkához, a finnugor rokonság eszmekutatásának témájában.

Hangsúlyoznom kell, hogy a sorrend fontossági.

 

 

1. Doktori dolgozatom tervezett címe: Melléknévi kategória a nganaszan nyelvben. A témát Dr. Mikola Tibor adta. Mikola Tibor halála után Dr. Wagner-Nagy Beáta Boglárka vette át munkám irányítását. A dolgozatot 2004 őszéig végleges formába akarom önteni, a szigorlatot pedig előtte, 2003 őszén, vagy 2004 tavaszán kívánom letenni.

 

Dolgozatom sajátossága, hogy nem egy bizonyos problémára koncentrál, s keres megoldást, hanem egy tágabb témát próbál meg körbejárni, s a közben felmerülő részproblémákat kívánja megoldani. Ebből következik, hogy disszertációm jelentősége reményeim szerint annak részeredményeiben fog rejleni. A témaválasztást sok tényező indokolja. A nganaszan az egyik legkevésbé kutatott uráli nyelv, mindössze néhány száz beszélővel, s a nyelvvesztés rendkívül gyorsan zajlik. Ezért fontos, hogy a nganaszan nyelv kutatása az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapjon. A szamojéd nyelvek névszói kategóriáinak kutatása eddig háttérbe szorult (itt különösen a derivációra gondolok), szemben az ige kategóriájával. Fontos érvnek tartom továbbá, hogy az uráli nyelvekről ismerteket ne csak „önmagukban” tudjuk használni, hanem olyan munkákat hozzunk létre, amelyekhez az általános nyelvészet, és a tipológia is hasznosítani tud. Dolgozatomban így a melléknevekre jellemző, s a nganaszan szempontjából releváns morfológiai, szintaktikai és bizonyos szemantikai jelenségeket vizsgálok elsősorban történeti (azaz genetikai-rekonstrukciós), tipológiai és areális megközelítéssel. A végeredmény ezek alapján nemcsak a nganaszan szempontjából nyújt majd információt, hanem általános szempontból, a melléknevekről, mint szófaji kategóriáról is. A következő jelenségeket tartom fontosnak vizsgálni:

1.      deriváció

2.      attributív-predikatív melléknevek

3.      a melléknév és a folyamatos melléknévi igenév viszonya

4.      kongruencia

5.      inflexió

6.      fokozás

7.      hasonlító szerkezetek

8.      névszók igésítése

A leghangsúlyosabb rész az első négy pontban jelzett téma. Inflexió szempontjából a főnév és a melléknév között nincs különbség. A 6–7. pontban jelzett téma a melléknév – főnév distinkció hagyományos ismérvei, amelyek esetében a nganaszan nyelvről eddig ismertekhez újat valószínűleg nem tudok hozzáadni, mindazonáltal arra ki kell térnem, hogy a nganaszan hogyan oldja meg például a fokozást, s hogy ez az uráli nyelvekhez, illetve az area nyelveihez képest mennyiben jelent eltérést. Dolgozatomhoz egy teljességre törekvő függelék kapcsolódik. A függelék tartalmazza az írásos anyagok nyomán egybegyűjtött mellékneveket. Az egyes szócikkek tartalmazzák az előforduló alakokat, csoportosítva az előforduló képzők szerint, az attributív-predikatív előfordulás arányait, a melléknévi tőből képzett igei, névszói és igenévi alakokat. Történeti oldalról – ahol lehetőség van – az egyes szavak etimológiája szerepel, illetve a legközelebbi rokon nyelvek megfelelői, szófaji megjelöléssel. Itt elsősorban a nganaszan legközelebbi rokonnyelveit, a nyenyecet és az enyecet vizsgálom.

            Jelenleg párhuzamosan dolgozom a függeléken és a bevezető, elméleti részen. Szakdolgozatomban (1999-ben átdolgozva) kialakítottam egy északi-szamojéd összehasonlító melléknévi adatbázist, amelyet folyamatosan pontosítok, bővítek. Ehhez a munkához nagy segítséget jelent a nganaszan morfológiai szótár, aminek a munkálataiban magam is részt veszek (l. 2. pont). A függelék csak a képző nélküli, ill. a kvalitatív melléknévképzős alakokat tartal-mazza. A vonatkozó melléknévképzős alakok, ill. más melléknévi jelentést (is) adó nomenképzős alakokat egyelőre nem vettem fel. Ennek elsősorban terjedelmi okai vannak. A dolgozat elméleti része a jobban kidolgozott. Az elmúlt évben bemutatott előadásaimban is arra törekedtem, hogy a munkámmal kapcsolatos részeredményeket mutassak be, így biztosítva egyfajta kontrollt.

 

2. Jelenleg két, a nganaszan nyelvet (is) érintő munkálat van folyamatban, amelyben én is részt veszek. Mindkét esetben Wagner-Nagy Beáta a koordinátor, aki Mikola Tibor halála óta a témavezetőm. Mindkét munkálat kitenné a Nyelvtudományi Intézetben töltendő három évemet, befejezésük 2005-re várható.

            Az egyik munka NKFP-pályázat keretében történik: Komplex uráli morfológia adatbázis és morfológiai elemző készül. Kilenc uráli nyelv esetében történik meg a számítógépes morfológiai elemzőprogram kidolgozása, ezen belül két szamojéd nyelvvé is. Én ezen két nyelvet, a nganaszant és a nyenyecet érintő munkákban vennék részt. Hasznosítani tudom Körtvély Erika (aki a pályázat nyenyec nyelvi munkálatait koordinálja) nyenyec nyelvet érintő számítógépes kutatásai során szerzett tapasztalataimat.

            További segítséget nyújtanak a folyamatosan készülő nganaszan morfológiai szótár munkálatai során szerzett tapasztalataim, amelynek szerkesztését Mikola professzor úr halála után Wagner-Nagy Beáta folytatta egyedül, én az utóbbi hónapokban kapcsolódtam a munkába. Ez a második munka szoros összefüggésben van az előzővel. Körülbelül tíz éve folynak a nganaszan morfológiai szótár munkálatai. A szótár tartalmazza a nyomtatásban megjelent nganaszan szövegek szóanyagát, megadva az adott szó morfológiai felépítését. A szövegek feldolgozása már megtörtént (az időközben megjelenő szövegek feldolgozását folyamatosan végezzük), most az adatok ellenőrzése, az egyes szócikkek összeállítása, szerkesztése és a szavak elemzése történik. A szótár elkészülte három év múlva várható, terveink szerint nyomtatott és CD-ROM változatban is szeretnénk közzétenni. A szótár óriási segítséget jelent majd az uralisztikával foglalkozók számára, mivel a kisebb finnugor nyelvek kutatói hasonló jellegű segédeszközt eddig nem alkottak.

 

3. 1996 óta foglalkozom a finnugor rokonság fogadtatásának kérdésével. Eddigi munkáim Perecsenyi Nagy László és a reformkor munkáira koncentrálnak (diákköri dolgozat 1997-ben, szakdolgozat 1999-ben és a megjelenés alatt álló önálló tanulmányom). A jövőben ezt szeretném kiterjeszteni, mégpedig oly módon, hogy vázlatosan és mindenek előtt a laikusok számára is közérthetően, ugyanakkor érzelmektől mentesen elmondani, hogy az egyes időszakokban a finnugor rokonság gondolata miért kerül előtérbe, mikor és milyen körülmények között erősödnek fel az elutasító hangok, mégpedig a laikus közvélemény részéről. Milyen nem tudományos érvekkel próbálnak hatni a közgondolkodásra ezek képviselői. Mivel ez a munka hosszas anyaggyűjtést igényel (különösen a 20. századi rész) és ezt igazából saját szórakoztatásomra csinálom, itt hosszabb, távlati tervekben gondolkodom. Az első változat elkészültét öt-hat év múltára tervezem, ami aztán jó kiindulóalap lehet egy komolyabb, részletekbe is belemenő, tudományos igénnyel elkészített munkának.

 


 

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

 

személyi adatok

            név                              Szeverényi Sándor

            születési idő                 1975. január 11.

            születési hely                Békéscsaba

            lakcím                          5600 Békéscsaba, Pozsonyi u. 15.

            levelezési cím               1107 Budapest, Bihari út 3/D 7. em. 23.

            e-mail                          sasa@petra.hos.u-szeged.hu; cebep@freemail.hu

 

iskolák

·        általános iskolai tanulmányaimat a békéscsabai Padrah Lajos (ma: Madách utcai) Általános Iskolában végeztem.

·        1993-ban érettségiztem Békéscsabán, a Rózsa Ferenc Gimnázium angol tagozatán.

·        1993-ban felvételt nyertem a József Attila (Szegedi) Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar szakára.

·        1994-ben kezdtem el finnugor szakos tanulmányaimat a József Attila (Szegedi) Tudományegyetemen.

·        1999-ben végeztem finnugor nyelvészként (Szakdolgozatom címe: Az északi–szamojéd nyelvek melléknevei. Témavezetőm Dr. Mikola Tibor volt.)

·        2000-ben elvégeztem a magyar szakot magyar nyelv és irodalom szakos bölcsészként. (Szakdolgozatom címe: Perecsényi Nagy László és a finnugor őshaza. Témavezetőm: Dr. Font Zsuzsa.)

·        1999-ben felvételt nyertem a Szegedi Tudományegyetem Ugor és szamojéd nyelvek komplex vizsgálata című programjára, ahol Dr. Mikola Tibor irányítása mellett kezdtem dolgozni. Dr. Mikola Tibor halála után a harmadik ösztöndíjas évemet (2001/2002) a Nyelvészeti Doktori Iskola uráli nyelvészeti oktatási programjában végeztem el. (Ösztöndíjas időszakom 2002. augusztus végéig tart.)

 

diákköri tevékenység, versenyek

·        egyetemi tanulmányaim alatt kétszer vettem részt Országos Tudományos Diákköri Konferencián:

-         1997-ben Miskolcon I. helyezést értem el Melléknévi kategória a nganaszan nyelvben című dolgozatommal a Magyar nyelvtörténet, szociolingvisztika, nyelvjárástan, finnugrisztika alszekcióban. Opponenseim Dr. Pusztay János és Dr. Hajdú Péter voltak.

-         1999-ben Pécsett a XIX. századi magyar irodalom alszekcióban mutattam be Perecsényi Nagy László és a finnugor őshaza című dolgozatomat. Helyezést nem értem el, de dolgozatom bővített változata megjelenés előtt áll a szombathelyi főiskolán, ahol önálló kötetként fog megjelenni Dr. Pusztay János gondozásában.

 

oktatás

·        1999 óta tartok PhD-hallgatóként kurzusokat magyar és finnugor szakosok számára.

- három félévben tartottam a Bevezetés az uralisztikába /uralisztikai alapismeretek/ (1999–2001, csak az első félévben) című kurzust magyar szakosoknak.

- 1999/2000 első félévében tartottam a Sajnovicstól Dugonicsig című szabadon választható kurzust a finnugor rokonság eszméjének fogadtatásának témakörében.

- 1999/2000 második félévében Nyenyec nyelvet tanítottam magyar szakosoknak, valamint finnugor szakosoknak.

- 2001/2002 második félévében Nganaszan nyelvet tartottam magyar, ill. finnugor szakosoknak.

 

ösztöndíjak, külföldi utak

- az 1997–1998-es tanévet Lappföldön, Rovaniemiben töltöttem CIMO családi program keretében, ahol au-pair voltam. Elsődleges célom az volt, hogy nyolc hónapos kinttartózkodásom alatt finn nyelvtudásomat fejlesszem. A helyi könyvtár és egyetem remek lehetőséget adott magyar szakos szakdolgozatom anyagának gyűjtéséhez.

- 2001 januárjától márciusig a Helsinki Egyetem Finnugor Tanszékén folytattam kutatómunkát három hónapos CIMO kutatói ösztöndíj keretében, Tapani Salminen és Seppo Suhonen meghívására. Az ösztöndíj lehetőséget biztosított egy nyenyec szintaxissal foglalkozó szimpoziumon való részvételre, ahol előadást is tartottam, valamint lehetőség adódott anyanyelvi nyenyec beszélőkkel való munkára, amire korábban nem volt módom.

- 2001 májusában egy hónapos CEEPUS-ösztöndíjjal a Kolozsvári Egyetemen gyűjtöttem anyagot Perecsenyi Nagy László munkáinak finnugor vonatkozásai témájában.

 

 

fontosabb stúdiumok

o       finnugor szakos tanulmányaim alatt elsősorban szamojéd kurzusokat (nganaszan, nyenyec, enyec) hallgattam Dr. Mikola Tibornál és Dr. Wagner-Nagy Beátánál. Fontosnak tartom Tapani Salminennel Helsinkiben folytatott konzultációmat.

o       három évig hallgattam lapp nyelvi stúdiumokat Domokos Johannánál, majd egy félévig Tamás Ildikónál.

o       műfordítást tanultam Domokos Johannától. Versfordításaim megjelentek a kolozsvári Helikonban.

 

tudományos kutatómunkában való részvétel

o       Körtvély Erika ifjúsági OTKA-pályázatának keretében folyó nyenyec nyelvi munkálataihoz nyújtottam segítséget. Feladatom a számítógépre felvitt több ezer oldal nyenyec nyelvű szöveg ellenőrzése volt, illetve kisebb mértékben a morfológiai elemzésekben való részvétel.

o       Dr. Mikola Tibor Szamojéd nyelvek derivációja című OTKA-pályázatában az enyec nyelv képzőit kellett vizsgálnom. Professzor Úr halála után a pályázatból az enyec nyelv vizsgálata kikerült, mindazonáltal értem el eredményeket, a témában publikációm is megjelent, s további dolgozatok megírását tervezem.

o       Dr. Wagner-Nagy Beáta nganaszan chrestomathia megírásán dolgozik, és csaknem elkészült. Én két fejezet megírását vállaltam, ill. a chrestomathiába bekerülő szövegek kiválasztásában segítek.

o       Perecsenyi Nagy László (1768-1827) eddig nem kutatott alakja a finnugor nyelvrokonság fogadtatása problémakörének. Diákköri dolgozatot, szakdolgozatot, valamint egy hosszabb tanulmányt (megjelenés előtt) írtam a témában.


nyelvtudás

            angol    (középfok C, 2001)

            finn       (középfok, diploma, 1999)

            orosz    (haladó)

 

közéleti tevékenység

o       1994–1996 JATE BTK HÖK tagja és a Kari Tanács hallgatói képviselője

o       1995–1996 JATE BTK HÖK elnöke és a Kari Tanács hallgatói képviselője

o       1995–1996 a JATE BTK Bölcső című lapjának szerzője és felelős kiadója

o       1999–2001 a Finnugor Tanszék pályázati felelőse és Erasmus–koordinátora


publikációk

 

1995.               Eeva-Liisa Manner költészetéről, Nyelvelő 6, Szeged, 57–61.

1996.                              Eeva-Liisa Manner: Spinoza; Tél, Itt, Város (versfordítások), Helikon 202, Kolozsvár 8.

1997.                              Az enyec gégezárhangokról (Körtvély Erikával), Néprajz és Nyelvtudomány 38. 217–227.

1999.                              Még egyszer az enyec gégezárhangokról, Néprajz és Nyelvtudomány 40. 249–253.

2000                Samoyedic Languages (Wagner-Nagy Beátával), in Onomastica Uralica 1b. Debrecen – Helsinki, 431–435.

2001                Az enyec -saj / -d'aj nomen possesoris és a -si / -d'e, -sede / -d'ede fosztóképzőről, Néprajz és Nyelvtudomány( Mikola–emlékkönyv) 41/2. 285 –294.

2002                The History of Samoyed Toponymic Research, (Wagner-Nagy Beátával), in Onomastica Uralica 2, Debrecen – Helsinki, 253–259.

(2002)             Perecsenyi Nagy László = Uralisztikai Tanszék Kiadványai, Szombathely (megjelenés előtt)

(2002)             Melléknevek a nganaszan nyelvben, Nyelvész Doktoranduszok Országos Konferenciája kötetében, Szeged (megjelenés előtt)

 

előadások

            1997. Melléknévi kategória a nganaszan nyelvben

                        XXIII. OTDK, Miskolc

            1999. Perecsényi Nagy László és a finnugor őshaza

                        XXIV. OTDK, Pécs

            2001. On the Adjectives of North-Samoyed

                        The First International Symposium on Nenets Syntax, Helsinki

2001. Melléknevek a nganaszan nyelvben

Nyelvész Doktoranduszok Konferenciája, Szeged

            2002. Melléknevek a nganaszan nyelvben

                        Finnugor Szeminárium, Szeged