A   M a g y a r   N a r a n c s   o n l i n e   k i a d á s a
 









Médiaajánlat

INDEX HU




Interjú

Szótárérett szavak

Pusztai Ferenc nyelvtörténész

Bő harminc évvel az 1972-es első kiadás után, a napokban jelent meg a Magyar értelmező kéziszótár második, átdolgozott, ötezer új címszóval bővített kiadása - interjúalanyunk a kötet főszerkesztője.

Magyar Narancs: Nem tett rosszat a harminc év: ha netán 1988-ra elkészül az átdolgozás, két-három év alatt teljesen el is avult volna.

Pusztai Ferenc: Beszédesen példázza a változásokat, hogy már 1992-ben megjelent A rendszerváltás szótára. Számolnunk kell a fölgyorsuló tempóval és a változó szókészlettel. Ma áradóbban, nagyobb tömegben keletkeznek újabb és újabb szavak, s ami szótárkészítési és nyelvészi szemszögből nagyon fontos, robbanásszerűen válnak közismertté. Ehhez a lexikográfiának is alkalmazkodnia kell. Biztos, hogy a technikai feltételeknek és a nyelvi iramváltásnak megfelelően az értelmező kéziszótár következő módosítására nem kell évtizedeket várni, de nyelvtörténeti tapasztalat, hogy a kellő léptékű időtáv a tendenciák, a megrögzült, dokumentált változások tekintetében biztosabb, érdemlegesebb adatokat, szótárérett szavakat kínál. Éveken át tanulmányoztam a sajtót, mert ott pezsdülnek meg igazán az élő használatba került szavak.

MN: Elolvasott egy csomó újságot, ami talán egyébként nem is érdekelné.

PF: A nyelvész már csak ilyen, nekem mindenki adatközlő és minden közlemény adat. Az összegyűlt anyagból már bőven lehetett rostálni. Annyi érdekességet kellett mellőzni, vagyis nem szótárérettnek nyilvánítani, hogy Kiss Gáborral közzé is tettük őket Új szavak, új jelentések 1997-ből címmel. Ez a kötet kétezer olyan címszót tartalmaz, amelyek megszülettek, és használják őket, de nem tudjuk megítélni, hogy szóként, szókapcsolatként fennmaradnak-e.

MN: Beszüremkedtek az értelmező szótárba a diákokkal való kapcsolata során megismert kifejezések is?

PF: Hogyne. A nyelvtörténész számára a nyelvtörténet mindig történik. A jelenkori nyelvi változásokkal foglalkozó szakszemeszteremen sok ilyen témájú dolgozat készül a számítógépes nyelvhasználattól kezdve a szlengen keresztül a szóhangulati változásokig. Így került be például a király mint fokozó jelző, miután világossá vált a közkeletű volta - de a származékai, a sirály, a zsiráf és a zsír már nem. Ma már a király szó ismerete annak is szükséges mások beszédének értelmezéséhez, aki önmaga nem használja.

MN: Miért hagyták el a rajzokat, holott bizonyos szavak definiálásánál az illusztráció világosabb a szöveges leírásnál?

PF: Mert az 1972-es kiadás rajzai csak töredékesen illusztrálnak, ami óhatatlanul hiányérzetet kelt. Egy valóban képes értelmező szótár sokkal több vizuális segítséget adva követi végig rajzokkal a címszóanyagot, magam is szívesen lapozgatnék ilyet. Miközben az alapvető gondunk az volt, hogy az átalakítás során mértéktartóak legyünk a rostálásban, de nem szűkmarkúak a bővítésben, s mindezt anélkül, hogy szétrobbantanánk az egykötetes kéziszótár léptékét, arra gondoltunk, hogy a rajzok számának egyébként kívánatos bővítése nem lehet programunk. Ezért döntöttünk a tisztán, egyértelműen szövegszótár mellett.

MN: Melyek voltak a címszavak megrostálásának fő szempontjai?

PF: Természetesen nem rostáltuk ki azokat a szavakat, amelyeknek politikai, gazdasági vagy szemléletváltozás következtében megváltozott a helyzete: ezeknek egyszerűen a minősítését kellett módosítani. Csak azokat húztuk ki, amelyek használata visszaszorult, tehát nem hordoznak olyan fontos fogalmat. Ilyen mondjuk a sok béke előtagú közül a békebizottság, a békefront. De a második világháború után kibontakozott békemozgalom nem esett áldozatául a kihúzásnak, arról nem beszélve, hogy új béke előtagú szavak is születtek, például a békefenntartó.

MN: Mi lett a békeharc sorsa?

PF: A békeharcot mint főnevet töröltük, de származékszavát, a békeharcost mint sajtónyelvi szót meghagytuk.

MN: Kár érte, hisz a békeharc olyan, mint a kamásli: ahogy ez a ma már nem hordott ruhadarab kikopott a mindennapi beszédből, úgy a békeharcot sem emlegetjük, de a szótárban éppúgy helye lenne, mint a kamáslinak.

PF: A mérlegelésnél pontosan ezeket a szempontokat kellett végiggondolnunk. Eszünkbe sem jutott, hogy a békeharcot, ezt a valóban a kor ujjlenyomatát hordozó szót teljesen a feledés homályába szorítsuk, de az ilyen eseteknél sokszor a lexikográfiai egyszerűsítés mellett döntöttünk: úgy nyertünk teret egyéb szavaknak, hogy a jellegzetesebb, élőbb származékszó holdudvara "hozza" az olvasó számára a szótőt is. Ilyen "sűrítések" máskor is előfordultak.

MN: Az 1972-es és a mostani kiadás közötti szemléleti különbséget példázza, ahogy az abszurd szó meghatározásából kimarad a korábbi elítélő hangsúly. Sokszor kellett a tárgyszerűséghez közelíteni a definíciókat?

PF: Örülök az észrevételének: valóban ez volt az egyik legfontosabb mérlegelési gondunk. De a pejoratív él enyhítése vagy visszavonása adott esetben nem értékítélet-nélküliséget vagy semlegességet jelent - ez egy új értékítélet, állásfoglalás. A politikailag, szemléletileg, társadalmi, szociológiai, egyházi és egyéb szempontból fontos és telített szavak meghatározásait bőven meg kellett tisztítani a rájuk rakódott, olykor világosan megfogalmazott, máskor csak sejtetett neheztelő nyomatékoktól. Mindez szakmai mérlegelést kívánt. A forrásként használt szótárak nemcsak címszó-ötletadás szempontjából voltak fontosak, hanem azért is, hogy megnézzük, mit mond egyes kifejezésekről a szaktudomány.

MN: Az új kéziszótárban a történelmi pártokra utaló kifejezések, mint a szocialista vagy kisgazda mellett ott a fideszes, a miépes és az emdéefes is, viszont a szintén betűszóból képzett eszdéeszes nincs benne. Nem gyanakszom politikai elfogultságra, de mégis, mi ennek az oka?

PF: Azért a szabad demokratát remélem, megtalálta, és szerepel a párt neve is az értelmezésben.

MN: Igen, a demokrata címszónál. Ezzel együtt következetlenségnek érzem ezt a megoldást.

PF: Részben már a kérdésben elkezdte a válaszomat azzal, hogy megemlítette a kisgazdákat, de említhette volna a szociáldemokratákat is. Egyes szavak eddig is benne voltak a politikai nyelvhasználatban és a szótárban is, ezek törlésére semmi nem adott okot. Viszont bele kellett venni azt is, hogy ezek ma mit jelentenek, és hogy ne legyen csonka e tekintetben a mai politikai térkép, mindezt ki kellett terjeszteni. Minthogy a szótár tulajdonneveket, betűszavakat címszóvá nem tesz, a pártneveknél átírást kellett alkalmazni. Az észrevételét köszönettel följegyezzük, mérlegelni fogjuk. Az eszdéeszest illetően nem volt olyan döntés, hogy ebbe a sorba ne kerüljön bele, ám úgy gondoltuk, hogy a szabad demokrata kifejezéssel a párthoz kötés megtörtént, fölöslegesnek tartottuk a címszó-tipológia kedvéért megismételni.

MN: Újdonság a szótárban a szavak gyakoriságának jelölése. Ennek mi értelme?

PF: Az értelmező szótárak lexikai minősítései között eddig is szerepelt, hogy ritk. Lehet ritka egy induló, új szó - ezekből kevesebb kerül be, mert azt mondjuk, még várjanak egy kicsit - vagy, és ez még fontosabb, egy kiszorulóban lévő régi. A ritka és a mindennapos köznyelvi használat között feszül egy skála. A gyakorisági mutató a szó élete szempontjából lényeges. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének Korpusznyelvészeti Osztálya 150 millió jelenkori szövegszóból - CD-ROM-on és online elérhető adattárakból - történt mintavétel alapján készítette el a szavak gyakoriságáról informáló mutatót, ami a későbbi szótári munka szempontjából jelent majd fogódzót. Ez nem egyszerűen nyelvi statisztikai érdekű adatgyűjtés, hanem tétre menő, gyakorlati nyelvhasználati, nyelvleírási, fordítási lehetőségeket megalapozó jelentősége van, különösen az Európai Unió nyelvi anyagával kapcsolatos feladatok ismeretében.

MN: Az uniós tagság nyilván rengeteg kifejezéssel gyarapítja a magyar nyelvet, ami várhatóan egy következő szótár anyagát gazdagítja majd.

PF: Ez máris konkrét egyeztetési, értelmezési, bővítési stb. feladatokat jelent. A hatályos joganyagot minden tagország nyelvén meg kell jelentetni - nem egyszerűen a magyar nyelvhasználat szempontjából merülnek fel fontos eldöntendő kérdések és megoldandó feladatok, hanem elsősorban a jog, de minden más szakterület szempontjából is. Tömegével fognak megjelenni új kifejezések. Kikerülhetetlen lesz a kor kihívásaihoz és körülményeihez igazított, sajátságosan árnyalt, speciális szakszótárak készítése.

MN: A kéziszótár összeállításakor hozzáláttak a határon túli magyar nyelvhasználat integrálásához is. Mekkora anyagot dolgoztak fel?

PF: Ötszáznál kevesebb szó került be, tehát csak töredék. Kinyitottunk egy ajtót, átléptünk egy küszöbön, de ez egyelőre inkább csak az igény lexikográfiai megfogalmazása: se léptékében, sem a minősítések rendjében nem oldja meg a kérdést. A szótár szerkesztésekor befogadtuk a szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi szaknyelvészek által fölajánlott anyagot. Most kell majd módszerében, koncepciójában a korhoz, nyelvi helyzethez, sok mindenhez igazítva magát a munkaprogramot is kialakítani.

Szőnyei Tamás

Mustra

Képtelenség a friss Magyar értelmező kéziszótár minden újdonságát regisztrálni, de némi böngészés után azért egy gyorsfotó megkockáztatható. Finoman érzékelteti a politikai változást, hogy az elvtárs szó katonai megszólításként való használata ("Százados ~!") elé, az 1972-es kiadás szócikkét kiegészítve odabiggyesztették: Tört, vagyis hogy e szóhasználat egy immár történelminek nevezhető, elmúlt korban járta. Szemléletváltást mutat az absztrakt definiálása is: '72-ben ez "a természeti formák ábrázolásától elszakadt, a színeket, vonalakat önkényesen alkalmazó" művészet volt, ma viszont "a természeti formák ábrázolásától tudatosan elvonatkoztató, a színek, vonalak, térbeli alakzatok önálló kifejezőerejére hagyatkozó nonfiguratív képzőművészeti irányzat". Van már gulág, holokauszt, etnikai tisztogatás és szkinhed, viszont hiányzik a tálib, a kitartás hungarista értelme és az árpádsáv (lehet idézni, demokratások). Megjelent az ombudsman, az alkotmánybíró, a bróker, de nincs jele a néger/fekete kifejezések politikai korrektség diktálta hangulatváltozásának - igaz, '72-vel szemben immár nem csak a női homoszexuálisokra vonatkozik: meleg.

Bekerült a szótárba az informatikai alapszókincs: hardver, szoftver, processzor, csip/chip, fájl/file, komputer/kompjúter, internet, modem, e-mail, on-line, mobil, laptop, távirányító, vírus, ablak, kukac, egér, ment, lefagy, szkennel, printel (de nincs mappa, megnyit, bezár). Gyarapodott és pontosodott a kábítószeres kifejezések tára: megjelent a drog és a fű ilyetén jelentése, valamint a máktea (sőt a kokszolás dopping értelmezése), a marihuánánál és a kokainnál korrigáltak (előbbit '72-ben még "egy mexikói növényből" vonták ki, 2003-ban már "az indiai kenderből", utóbbit '72-ben "egy dél-amerikai cserje leveleiből", ma már "a kokacserje leveleiből"), itt a spangli, de nincs ecstasy és LSD. Utóbbi a betűszavakat kizáró - jobb esetben fonetikusan átíró (cédé) - szabály áldozata lehet, akárcsak az AIDS vagy a CD-ROM.

Az étlapon felemás a kép: van hot dog, hamburger, pizza, chips, de a gyrosra, falafelre, kebabra még várni kell, sőt a tonikra is. Igyekszik követni a divatot a szótár: befért a body, a tanga, az övtáska, a top, a műköröm. Megpróbálnak lépést tartani a zene fejlődésével: bekerült a blues, a country, a rock, a rock and roll, a klip, a diszkó (mint szórakozóhely), a lemezlovas (ám nincs se dj, se DJ), a punk (de csupán mint lázadó fiatalok csoportja), a világzene (csakhogy hiányzik a techno, a soul, funky, a rap, a salsa, a kelet-közép-európai térségben született klezmer stb.), s immár zeneipari tartalommal is telt az arany- és platinalemez (csak épp fölöslegesen jeleznek elkelt példányszámot, hiszen az országonként és időszakonként változik). Kimaradtak olyan szavak, mint dísztárcsa, felni vagy műfű, viszont bejött a padlógáz, s a leértékelt áruda jelentésével bővült a diszkont. Megörökítették a parázik és a tök jó kifejezéseket, a hajaz és a perkál új jelentését. Immár eltűri a nyomdafestéket az eddig szemérmesen száműzött baszik, bazmeg, fasz, pina, sőt a picsa is, ám a geci definíciója a rohadt szemét jelentésárnyalat nélkül egyelőre nem teljes.

Ami a fizikumot illeti: az értelmező szótár olyan magas, mint az új kétnyelvű nagyszótárak, de például az angol-magyar vastagabb és súlyosabb, tehát nem vészes. A szövegkép az új trendhez tartva, a kövér és félkövér betűknek köszönhetően kellemesen áttekinthető.

Copyright © MaNcs, 2003
Minden jog fenntartva.

 

 


Copyright © Magyar Narancs 1995-2002.
Elektronikus terjesztés: Index.hu Rt.