A korszerű nyelvtudomány mint a jövő alakításának eszköze

Az MTA Nyelvtudományi Intézet programja a Magyar Tudomány Ünnepe 2014 alkalmából

 

Helyszín: MTA Székház, Nagyterem

 

Időpont: 2014. november 12., 10.00–13.30

 

Levezető elnök: Kenesei István, a Nyelvtudományi Intézet igazgatója

 

 

Előadások:

 

Az INNET-projektről

Előadók:      Váradi Tamás, tudományos főmunkatárs, osztályvezető, pályázati és innovációs vezető: Innovative Networking in Infrastructure for endangered languages AzINNET projekt rövid áttekintése

Bakró-Nagy Marianne, tudományos tanácsadó: "Nyelvek veszélyben" - I. Bevezetés

Várnai Zsuzsa, tudományos munkatárs: "Nyelvek veszélyben" - II. Tudástár

Sipos Mária, tudományos főmunkatárs: "Nyelvek veszélyben" - III. Tananyagok

Duray Zsuzsa, tudományos munkatárs: "Nyelvek veszélyben" - IV. Interaktív térkép

 

A HuComTech adatbázis

Előadók:       Hunyadi László, egyetem tanár (Debreceni Egyetem), Szekrényes István, tanársegéd (Debreceni Egyetem): A HuComTech adatbázis

Váradi Tamás, tudományos főmunkatárs, osztályvezető, pályázati és innovációs vezető: A HuComTech adatbázis mint kutatási infrastruktúra

Oravecz Csaba, tudományos munkatárs: A HuComTech adatbázis a Nyelvtudományi Intézet nyelvi archívumában

 

A látható nyelv – JelEsély projekt, a magyar jelnyelv sztenderdizációjának elméleti és gyakorlati lépései

Előadók:      Bartha Csilla, szakmai vezető, tudományos tanácsadó

Romanek Péter Zalán, szakmai szupervízor

Nagyné Kiss Anna, jelnyelvészeti elemző

Csernyák Hajnalka, jelnyelvészeti elemző

 

 

Fényképek

 

 

Az egyes előadások szinopszisai

 

 

Az INNET-projektről

 

A nyelvek kihalásának üteme minden eddiginél gyorsabb, sőt egyes elemzések szerint egyre gyorsul. Ez a tendencia Európa kis nyelveit is érinti. Nyelvek eltűnése az érintett népek, népcsoportok identitására gyakorolt negatív hatásokon túl tudományos és kulturális értelemben véve is veszteség. Ezekre a folyamatokra közismerten nem pusztán politikai és gazdasági tényezők hatnak, hanem például a nyelvi kisebbségeket körülvevő többségi társadalom pozitív vagy negatív hozzáállása is. Ezért a tudomány (ezen belül különösen a szociolingvisztika, dokumentációs nyelvészet, szociológia) felelőssége komoly, mert a tudományos ismeretterjesztés eszközeivel pozitív irányban változtathat a kis nyelvek és kultúrák megítélésén – úgy a többségi társadalomban, mint a kisebbségi nyelvet beszélők körében.

A fentiek jegyében jött létre az az öt nyelvű honlap, amelynek célja a nyelvi diverzitás, a kisebbségi nyelvek, a nyelvi veszélyeztetettség és a nyelvi jogok fogalmának bevezetése a közoktatásba. A honlap magyar változata egyebek között 12 gazdagon illusztrált ismeretterjesztő fejezetet, interaktív térképre helyezett kép-, hang és videoanyagokat, illetve feladatokat (megoldással), és az oktatásban közvetlenül felhasználható feladatsorokat is tartalmaz.

A projekt közreműködői voltak: Max Planck Institut, Nijmegen; a Kölni Egyetem, az Adam Mickiewicz Egyetem, Poznan; MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest.

 

 

A HuComTech adatbázis

 

A HuComTech multimodális adatbázis egy több mint öt éves korpuszépítés eredménye. A kiinduló szándék az volt, hogy ismerjük meg és írjuk le az ember-ember közötti kommunikáció azon verbális és nem verbális jegyeit, amelyek relevánsak lehetnek egy hatékony ember-gép interakció megvalósításában. Az összesen mintegy 50 óra terjedelmű, többféle kommunikatív helyzetet megvalósító 220 dialógus manuális és automatikus annotálása kiterjed a szövegek transzkripciójára, a prozódia, a beszélt szintaxis, a multi- és unimodális pragmatikai szerkezet, a gesztusok és az értelmezett érzelmek leírására. A korpusz alapján egy olyan adatbázis jött létre, amelyben a másodperc töredéke alatt lejátszódótól egészen az interakció nagyobb egységeire jellemző verbális és nem verbális kommunikatív események ismerhetők meg a szöveg, a hang és a videó együttes tanulmányozásában

 

 

A látható nyelv – JelEsély projekt, a magyar jelnyelv sztenderdizációjának elméleti és gyakorlati lépései

 

A JelEsély program két részből áll:

-   Előadás: Alapvető információk a JelEsély projektről. A siketséggel és a jelnyelvvel kapcsolatos tévhitek eloszlatása. Helyes kommunikáció.

 Előadják:   Dr. Bartha Csilla, szakmai vezető,

Romanek Péter Zalán, szakmai szupervízor

-   Érzékenyítő feladatok – bemutatják: Nagyné Kiss Anna, Csernyák Hajnalka

 

Magyarországon a siket közösség hosszú időn át csak korlátozott mértékben, az oktatásban pedig szinte egyáltalán nem használhatta nyelvét, a magyar jelnyelvet. A 2009. évi CXXV. jelnyelvi törvénnyel végre megnyílt az út a jelnyelv oktatásbeli bevezetéséhez, ami óriási jelentőséggel bír a siketek iskolai és így munkaerő-piaci hátrányainak leküzdésében.

Megvalósulásához azonban szükség van a magyar jelnyelv tudományos leírására: ez az MTA Nyelvtudományi Intézetében folyó JelEsély projekt célja, mely szociolingvisztika, pszicho- és neurolingvisztikai, elméleti nyelvészeti, jelnyelvészeti és nyelvtechnológia kutatók, valamint siket munkatársak együttműködésével valósul meg, létrehozva többek között egy jelnyelvi korpuszt, jelnyelvi grammatikát, egy folyamatosan bővülő digitális szótárt és egy internetes E-learning felületet.

A „Messzelátó tudomány” koncepcióhoz illeszkedve a projekt alapvetően befolyásolja a magyarországi siketek jövőjét, segítve a siket kisebbséggel kapcsolatban eddig intézményesített egyenlőtlenségek lebontását, és a siket kultúrával és jelnyelvvel kapcsolatos értékteremtő tudás bővítését.

 

 

 

 

 
       

 

 

 

MTA Nyelvtudományi Intézet

 

 

 

 

 

 

       
/html>