a 2003-2004. évi Hajdú Péter Ösztöndíj pályázatához írott

RÉSZLETES MUNKATERV

releváns szakaszai

 

kutatói munkaterv

 

 

            A „Hajdú Péter” Vendégkutatói Ösztöndíjat a 2003. szeptember 1-től 2004. június 30‑ig terjedő tízhónapos időszakra pályázom meg, egy akadémiai doktori értekezés elkészítése céljából.

 

            Az ösztöndíjas időszakban folytatni szeretném a formális diskurzus-szemantikai kutatásokaimat, ebbe (továbbra is) beleértve egy „totálisan lexikalista” generatív bemenet-grammatika kifejlesztését és ez utóbbinak számítógépes implementációját    az értekezés ezeknek a kutatásoknak a publikációs jegyzékben[1] ismertetett eddigi eredményeit foglalná össze, valamint egészítené ki új eredményekkel és elmélyült diszkusszióval.

 

            Ami a munka megszervezését illeti, az első félévet alapvetően a releváns dinamikus szemantikai, generatív grammatikaelméleti, magyar generatív morfológiai és szintaktikai, valamint számítógépes nyelvészeti szakirodalom feldolgozására szánom. A munkában az Intézet könyvtárára számítok, valamint szakértő munkatársaira (akik részben volt tanáraim és témavezetőim, részben olyan diáktársaim, akik mára egy-egy tudományterület vezető szakembereivé lettek).

Úgy tervezem, hogy a keddi és a csütörtöki napokat tölteném az Intézetben (könyvtárazással, konzultálással, az előadások meghallgatásával), a szerdai napokat pedig a kialakult pécsi tanszéki/szakmai környezetem fenntartására szánom, ezen elsősorban a szakmai önéletrajzomban bemutatott GeLexi tanszéki elméleti és számítógépes nyelvészeti kutatócsoport működtetését értve (amit egy futó OTKA-projekt is szükségessé tesz, de a szakmai inspiráció miatt egyértelműen meg is éri az „időveszteséget”).

            A második félévben kellene megírni az értekezést, illetve az új eredményeket publikációra benyújtani a megfelelő helyekre.

 

            Az alábbiakban a téma részletesebb kifejtése és indoklása következik. Két potenciális véglet ellen kell érvelnem: az egyik szerint a megnevezett téma tulajdonképpen olyan témák eklektikus gyűjteménye, amelyek önmagukban is egy-egy kutatói életre elegendő feladatot nyújtanának. A másik szerint a megnevezett téma ugyanannak a „csontnak a rágását” jelenti, amit már öt-tíz év óta rágok…

 

            Kiindulópontnak a nyolcvanas években Kamp–Heim Theory néven emlegetett formális diskurzus-szemantikai elmélet egyik ágának 1997-es (van Eijck–Kamp-féle) sztenderd változatát tekinthetjük, amely egy reprezentációs dinamikus szemantikai modellt kínál néhány mondatos szövegek jelentéstartalmának ábrázolására. Az alapötlet továbbra is az, amivel Kamp a nyolcvanas években fellépett, megoldva a Montague-féle logikai reprezentáció alapvető problémáit: a világmodell és a szintaktikai reprezentáció közé egy folyamatosan épülő diskurzus-reprezentációt kell beiktatni, amely dinamikusan követi a hallgató modosuló/növekvő tudását.

            A van Eijck–Kamp-féle modell persze csak egyike a versengő formális diskurzus-szemantikai elméleteknek; az egyik első feladatom tehát abban áll, hogy a korábbiaknál pontosabban és alaposabban áttekintsem e „reprezentációs” elmélet státuszát például a logikai hagyományokat szervesebben folytató „nem reprezentációs” elméletekhez képest (pl. Groenendijk, Stokhof, Dekker munkái). Majd ezt a gondolatmenetet követve lehet rátérni a Kamp-féle DRT problémáinak/hiányosságainak a tárgyalására.

            Ezen az úton eddig két releváns továbblépési irányt találtam. Az egyik a dinamikus diskurzus-szemantika „belső” kérdéseit érinti: olyan klasszikus referencialitási problémákat, amelyeket a DRT sztenderd változata (még?) nem tud megoldani. A másik egy „külső” kérdés, a kompozicionalitás problémája: milyen szintaktikai reprezentáció szolgálhat a DRT ideális bemenetéül.

            Az elmúlt években mindkét kérdésre kidolgoztam / kidolgoztunk egyfajta választ, amit sok hazai és egy-két külföldi fórumon is sikerült bemutatnom / bemutatnunk. Reálisan tekintve a dolgokat, ez annyit jelent, hogy ezek a válaszok nem triviálisan hibásak és nem semmitmondóak, hanem további kutatásra és „promócióra” érdemesek    e kutatásoknak kellene azt bizonyítaniuk, hogy a szóban forgó válaszok jobbak (vagy jobbá tehetőek) a szakirodalomban fellelhető alternatíváknál. Mindebből az a munka következik, hogy az alternatívákat a korábbiaknál szisztematikusabban kellene feltérképezni és értékelni, ezzel párhuzamosan pedig a szóban forgó „válaszokat” pontosítani kellene és továbbfejleszteni.

            A „belső” diskurzus-szemantikai kérdésre az „Életfogytiglani” DRT (LDRT) a válasz, amely azon az egyetlen, tulajdonképpen egyszerű ötleten alapul, hogy ne (csak) az interpretálandó szöveghez társítsunk DRS-t (diskurzus-reprezentációs struktúrát), hanem magához az „ideális hallgatóhoz / befogadóhoz” rendeljünk egy gigantikus, DRS-szerűen felépülő struktúrát, információállapotának ábrázolataképpen (I/2.). Ily módon ugyanis minden olyan referencialitási rejtélyre választ kapunk, amely mögött az lappang, hogy a hallgató tudásának nem logikai jellegű elemeit kell(ene) mozgósítani: kulturális-enciklopédikus ismereteit, hiedelmeit,  interperszonális tudását (I/5., IV/13.). Az LDRT úgy képes versengő „lehetséges világokat” megragadni, hogy azokat egyetlen hallgató világainak egységes, de hierarchizált rendszerébe foglalja, amelyen egy „kurzor” mozog, mindig rámutatva az éppen „aktuális” világra (IV/10.); képes továbbá a predikátumkészlethez is dinamikusan módosuló jelentéseket társítani (IV/7., V/12.).

            A „külső” kérdés gyakorlatilag egy nem hierarchikus (az alapvetően rendezetlen feltételhalmazból álló) DRS-ekkel ilyen értelemben „homomorf”) szintaktikai szerkezetekkel dolgozó formális (generatív) grammatika lehetőségére irányul. A probléma önmagában is a nyelvtudomány „végső kérdései” közé tartozik: meddig egyszerűsödhet /általánosodhat a szintaxis, átadva a terepet a lexikai komponensnek. Létezhet-e (egy elégségesen meghatározott értelemben) totálisan lexikalista (generatív) nyelvtan?

            Hipotézisünk szerint igen, aminek igazolására elkezdtünk kidolgozni egy totálisan lexikalista generatív nyelvtantípust (GASG; III/5., 7., 8., IV/4., 5., 8., 11., V/1., 2., 11.; külön említést érdemel a matematikai definíciót tartalmazó I/6. Springer-Verlag-publikáció). A munka fontos eleme az egzaktságot tanúsító formalizálhatóságot igazoló számítógépes implementálhatóság (I/4., V/9., 15.), mint minden „alternatív” generatív grammatikai iskola számára (pl. LFG, HPSG, TAG, (U)CG.

Az implementálással persze ismét egy aktuális kérdés hatókörébe kerülünk: vajon képes-e egy elméletileg makulátlanul tiszta morfológiai, szintaktikai és diskurzus-szemantikai elveken és szabályokon alapuló, „intelligens” elemző szoftver jobb gyakorlati eredményeket nyújtani, mint egy gigantikus korpuszt használó, (gyanús) heurisztikákon alapuló szoftver? Szeretnénk az első elemzőtípus fölényét igazolni. Hipotézisünk az, hogy minél intelligensebb feladatról van szó (például teljes jelentéselemzésről (I/6.), fordításról (V/15.)), annál nagyobb az esély arra, hogy az „intelligens” szoftverek előbb-utóbb túlhaladják a pusztán korpusz alapú szoftverek hatékonyságát. Ami nem azt jelenti, hogy nem keressük annak lehetőségét, hogy a nyelvi korpuszban rejlő óriási információmennyiséget is a „vitorlánkba fogjuk”. A „sense disambiguation” néven ismert probléma (szójelentés-egyértelműsítés) ideális megoldását például abban látnánk, hogy az elemzendő mondatot beágyazzuk egy ideális-hallgatói tudatot modelláló LDRS-be („életfogytiglani” diskurzusreprezentációs struktúrába) — az LDRS-t azonban az implementáció jelenlegi fokán nyugodtan helyettesíthetjük egy megfelelő nyelvi korpusszal.

A GASG (generatív argumentumszerkezet-nyelvtan) elméleti kidolgozása és számítógépes implementációja két óriási kutatási terület, amely terveim szerint nem képezné elsődleges témáját a megírandó értekezésnek (különösen a második téma nem), a kutatások állásáról szóló egy-egy fejezet azonban mindenképpen beletartozik abba. Az említett kutatások a PTE BTK Nyelvtudományi Tanszékén működő GeLexi elméleti és számítógépes nyelvészeti kutatócsoport feladatát képezik. Azonban az elméleti és a gyakorlati kutatás ténylegesen segítik egymást, ez az elmúlt időszakban egyértelműen bebizonyosodott. A gasg nyelvtantípus matematikai definíciója például (V/6.) gyakorlatilag a számítógépes algoritmusok matematikai nyelvezetre való „visszafordítása” révén született meg.

A vendégkutatói évben két további témá(m)ban is szeretném áttanulmányozni a friss szakirodalmat, mivel közvetve ezek a témák is relevánsak a megírandó mű szempontjából.

Az egyik a vonzatszerkezetek kérdésköre, ahol korábbi elméleti elképzeléseimet (I/1., III/1., 2., 3., IV/1., 6.) kellene az LDRT-ben és a GASG-ben is hasznosítani. Körvonalazódik bennem egy olyan rendszer, amelyben nemcsak az igék vonzatszerkezet-változatai kapnának helyet, mint a kandidátusi értekezésemben (ld. V/1.), hanem immár az összes képzett alaké (ami számomra is felveti azt a mostanában aktuálissá vált kérdést, hogy a produktív képzések nagy része valóban képzés-e).

A másik fontos szakirodalmi terület a szintaktikai és morfológiai leírás, elsősorban a magyar nyelvé. Ahogy eddig is, leginkább a transzformációs generatív grammatikai keretben született elemzésekre kívánok támaszkodni (amelyek számát gyarapítottam is az elmúlt években, hogy bizonyos (elméletfüggetlen) gondolatokat egy szélesebb szakmai közvélemény számára is könnyebben elérhetővé tegyek: pl. I/3., II/1., III/1., 6., IV/6., 9., 12., V/4., 5., 7., 8.).

Ezek után a megírandó értekezés tervezett tartalomjegyzékét azzal a megjegyzéssel bocsátom közszemlére, hogy az ötletek és eredmények, illetve a szakirodalmi „felfedezések” nyilván más irányba is terelhetik a kutatást, és legalábbis a fejezetek sorrendjét és arányait átrendezhetik.

 

 

            1.            Dinamikus szemantika

            1.1.            Reprezentacionalista megközelítés

            1.2.            Nem reprezentacionalista megközelítés

            1.3.            Nyitott kérdések

            1.3.1.            A DRT diskurzus-szemantikai fejlesztésének lehetőségei

            1.3.2.            A kompozicionális szintaktikai bemenet kérdése

            1.3.3.            Egyéb kérdések

            2.            LDRT: az ideális hallgató tudásának reprezentációja

            2.1.            Célok

            2.2.            Az LDRT definíciója és működése

            2.3.            Megoldási javaslatok klasszikus referencialitási problémákra

            2.3.1.  

            2.3.2.

           

            2.4.            A lexikai elemek jelentése az LDRT-ben

            2.4.1.            A jelentésfüggvény

            2.4.2.            Vonzatszerkezetváltozás és jelentésváltozás

            2.4.3.            Más típusú jelentésváltozások

            2.5.            Diskurzuselemzések

            3.            GASG: az LDRT kompozicionális bemenete

            3.1.            Célok, a GASG státusza a generatív grammatikák körében

            3.2.            A GASG definíciója

            3.3.            A GASG előnyei

            3.3.            Magyar GASG

            4.            Számítógépes implementáció

            4.1.            Totálisan lexikalista morfofonológia

            4.2.            A szórend rangparaméteres kezelése

            4.3.            „Kopredikációs” DRS

            4.4.            Beágyazás LDRS-be

            4.5.            Alkalmazási lehetőségek

            5.            Összefoglalás

 

 

 

            Pécsett, 2003. április 17-én

 

 

 

   Alberti Gábor

   tanszékvezető egyetemi tanár


III. sz. melléklet

a 2003-2004. évi Hajdú Péter Ösztöndíj pályázatához

 

publikációs jegyzék

 

Alberti Gábor

az 1997–2003. időszak jelentősebb munkái

 

 

I.  Külföldön megjelent könyv / tanulmány:

1.                  Argument Selection
Metalinguistica Series 5
200 oldal
Peter Lang Europäischer Verlag der Wissenschaften,  Frankfurt am Main
1997

2.                  Lifelong Discourse Representation Structure
Gothenburgh Papers in Computational Linguistics 00-5, 13-20
eds. Massimo Poesio and David Traum
Göteborg  University, Sweden
2000

3.                  Climbing for Aspect — with no Rucksack
volume ed. by Henk van Riemsdijk and Katalin É. Kiss 
to appear 2003, Benjamins

4.                  GeLexi Project: Prolog Implementation of a Totally Lexicalist Grammar
coauthors: Kata Balogh and Judit Kleiber
de Jongh – Zeevat – Nilsenova (eds.) Proceedings of the Third and Fourth Tbilisi Symposium on Language, Logic and Computation, ILLC, Amsterdam, and Univ. of Tbilisi
2002

5.                  Discourse-Semantic Analysis of Hungarian Sign Language
coauthor: Helga M. Szabó
in Petr Sojka, Ivan Kopeček, Karel Pala (eds.), Text, Speech and Dialogue, p 73-80
Lecture Notes in Artificial Intelligence 2448
Springer Verlag, Berlin Heidelberg New York
2002

6.                  Total Lexicalism and GASGrammars: A Direct Way to Semantics
coauthors: Kata Balogh, Judit Kleiber, Anita Viszket
Proceedings of CICLing2003 (Fourth International Conference on Intelligent Text Processing and Computational Linguistics, Mexico City, Mexico, 16-22 February 2003)
ed. by Alexander Gelbukh
Lecture Notes in Computer Science N2588,  Springer-Verlag
37-48
2003

 

II.            Egyetemi tankönyvek magyar nyelven:

1.                  Generatív grammatikai gyakorlókönyv I-II.
társszerző:  Medve Anna
kb. 400 oldal + 300 oldalnyi ábraanyag
Janus/Books (Gondolat Kiadó), Budapest
2002

2.                  Matematikai bevezető nyelvészeknek
University Press Pécs
kb. 150 oldal
lektorálta:  Prószéky Gábor, Rebrus Péter
várhatóan 2003-ban jelenik meg

3.                  Grammatikák és automaták
University Press Pécs
kb. 200 oldal
lektorálta:  Prószéky Gábor, Rebrus Péter
várhatóan 2003-ban jelenik meg

III.            Hosszabb tudományos munkák  angol nyelven:

1.                  Restrictions on the Degree of Referentiality of Arguments in Hungarian sentences
Acta Linguistica Hungarica 44/3-4 (guest editor K. É. Kiss)
341-362
1997

2.                  Argument Hierarchy and Reflexivization
Acta Linguistica Hungarica  45/3-4, Akadémiai Kiadó, Budapest
215-251
1998

3.                  Passivization in Hungarian
Approaches to Hungarian 6 (ed. I. Kenesei and C. de Groot)
103-121
1998

4.                  Generative Argument Structure Grammar:
A Strictly Compositional Syntax for DRS-Type Representations
Acta Linguistica Hungarica 46/1-2 (guest editor A Szabolcsi)
3-68
1999

5.                  GASG: The Grammar of Total Lexicalism
50 oldal
Working Papers in the Theory of Grammar
Theoretical Linguistics Programme, Budapest University (ELTE) and
Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences
1999

6.                  Constituents in Special Operator Positions
coauthor: Anna Medve
Approaches to Hungarian 7 (2000, eds. I. Kenesei and G. Alberti)
93-117
2000

7.                  Morphological Relations and Idioms in a Totally Lexicalist Grammar
Argument Structure in Hungarian, 201-235 (ed. István Kenesei)
Akadémiai Kiadó, Budapest
2001

8.                  Indo-Germanic Word Order Phenomena in a Totally Lexicalist Grammar
Sprachteorie und germanistische Linguistik, 11.2 (ed. A. Kertész)
Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen
135-193
2001

 

IV.            Hosszabb tudományos munkák  magyar nyelven magyar kiadásban:

1.                  Struktúrák a vonzatszerkezetben
A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei III.
szerk. Büky László és Maleczki Márta
185-221
1998

2.                  A legújabb magyar mondattanról
Nyelvtudományi Közlemények 96.
193-199
MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest
1998-1999

3.                  Generatív mondattan a nyelvtanoktatásban:  fókuszban az elemzés
Medve Annával (társszerző)
Balaskó Mária és Kohn János (szerk.), A nyelv mint szellemi és gazdasági tőke III., Szombathely
347-351
1999

4.                  A totális lexikalizmus grammatikája
Igei vonzatszerkezet a magyarban
szerk. Kenesei István
333-385
Osiris Kiadó, Budapest
2000

5.                  Távolsági kapcsolatok kezelése egy totálisan lexikális grammatikában
Officina Textologica 6.: Szövegmondat-összetevők lehetséges lineáris elrendezéseinek elemzéséhez
szerk. Szikszainé Nagy Irma
Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója
88-112
2002

6.                  Az aspektus szintaxisa a magyarban
Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből
Kiefer Ferenc tiszteletére barátai és tanítványai
Osiris, Budapest
145-164
 2001

7.                  Jelentésleírás — "életfogytiglani" DRS‑ben
Lexikális jelentés — aktuális jelentés
szerk. Gecső Tamás
12‑25
Tinta Kiadó, Budapest
2000

8.                  Mi fán terem a "konkordiális nyelvtan"?
A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei IV. , 9‑41
SzTE, Általános Nyelvészeti Tanszék, Magyar Nyelvészeti Tanszék
2000

9.                  A magyar alárendelési típusok egy generatív szintaktikai modellben
„Színes eszmék nem alszanak”
szerk. Andor József, Szűcs Tibor, Terts István
Lingua Franca csoport, Pécs
54-66
2001

10.              Világok között az Életfogytiglani DRS-ben
társszerző: Kleiber Judit
Funkcionális mondatperspektíva és szövegszerkesztési stratéria (Szövegtani tanulmányok)
szerk. Kabán Annamária
Miskolci Egyetemi Kiadó
35-46
2001

11.              A totális lexikalizmus elve és a GASG nyelvtan-modell
társszerzők: Balogh Kata, Kleiber Judit, Viszket Anita
A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei V., 193-218
SzTE, Általános Nyelvészeti Tanszék, Magyar Nyelvészeti Tanszék
2003

12.              Láthatóvá tenni a láthatatlant (az üres kategóriákról)
Medve Annával
A nyelv nevelő szerepe
szerk. Szűcs Tibor, Fóris Ágota, Kárpáti Eszter
Pécs, Lingua Franca Csoport
517-527
2002

13.              Ellentét, hasonlóság vagy következmény? (Elemzések az Életfogytiglani Diskurzusreprezentációs Elméletben)
társszerző: Kleiber Judit
2001. októberi bp-i konf. alapján; várható megj.:
Gecső Tamás (szerk.) Ellentét és ekvivalencia a jelentésben. Budapest, Tinta Kiadó.
a cikket 2002. februárjában leadtuk

14.              Határtalan logika
Janus X., a 60 éves Horányi Özséb tiszteletére
szerk. Szijártó Zsolt és Béres István
Janus X.2, 27-34
2002

15.              recenzió Oszkó Beatrix felkérésére (Nyelvtudományi Közlemények) egy Tinta-könyvről:
Komlósy András: LFG
leadtam 2002. február elején
Nyelvtudományi Közlemények ???, 370-377

16.              recenzió Oszkó Beatrix felkérésére (Nyelvtudományi Közlemények) egy Tinta-könyvről:
Trón Viktor: HPSG
leadtam 2002. február elején
Nyelvtudományi Közlemények ???, 378-385

V.            Plenáris előadáson elhangzott (további) cikkek:

1.                  Radical Lexicalism in Syntax and Discourse Representations in Semantics
talk read at Netherlands Institute of Advanced Studies (NIAS), Wassenaar,
5 October, 1998

2.                  Generative Arguement Structure Grammar:  A Compositionally Adequate Syntax for DRSs
talk read at the University of Amsterdam ("ATW op Vrijdag")
19 February, 1999, 1515—1645

3.                  Életfogytiglani DRS
"Tavaszi szél" (Doktoranduszok Országos Szövetsége által szervezett III. konferencia),
Budapest, 1999. május 15., 1130–1250

4.                  Climbing for Aspect - with no Rucksack
Dutch-Hungarian Language Contact Workshop
Öttevény, 1999. október 7-9., előadásom:  október 8. 1045-1130

5.                  InfP = FP / QP Aspectualizers
Dutch-Hungarian Language Contact Workshop
Budapest, 2000. június 4-6., előadásom:  június 6., 900-1030 

6.                  Bepillantás a Generatív grammatikai gyakorlókönyv-be
“Új nyelvtan–kommunikácio program lehetőségei a közepiskola számára” c. konferencia és kerekasztal
ea., MTA NYTI, Budapest, 2001. március 24. 1115–1200

7.                  Láthatóvá tenni a láthatatlant (az üres kategóriákról)
MANYE 2001. április 17-19., Pécs
Medve Annával

8.                  An analysis of ellipsis in Hungarian by means of a light verb
International Conf. on the Structure of Hungarian 5, Budapest,
1750–1825,  May 25, 2001
Medve Annával

9.                  GeLexi kutatási terv: a GASG lexikalista nyelvtan morfoszintaxisának Prolog-implementációja
Balogh Katával és Kleiber Judittal
A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei V.
Szeged, 2001. szept. 29., 9.30-10.00

10.              Applications of Lifelong DRT
Kleiber Judittal, Latyák Helgával és Szabó Mária Helgával
poster demonstration at EdiLog 2002, 4-6 September, Univ. of Edinburgh
in Johan Bos, Mary Ellen Foster and Colin Matheson (eds.),
Proceedings of the sixth workshop on the semantics and pragmatics of dialogue, p193

11.              Totally Lexicalist Morphology
Balogh Katával, Kleiber Judittal, Viszket Anitával
talk at the Sixth International Conference on the Structure of Hungarian,
10-12 September 2002, Düsseldorf

12.              Child Language Analyses in the Framework of Lifelong DRT
Latyák Helgával
Linguistic Socialization, Language Acquisition and Language Disorders,
budapesti nemzetközi konferencia, 2002. október 7-9.

13.              LDRT: Az „ideális hallgató” tudásának reprezentációja
MAKOG XI. A Magyar Kognitív Tudományi Alapítvány Kongresszusa —
A reprezentáció szintjei
Absztraktkötet p13-14.
Pécs, 2003. január 30 – február 1.

14.              A Short Introduction to Lifelong DRT
Amsterdam UvA, DIP Series (Discourse and Information Processing)
13 February 2003, 1600-1700

15.              A fordítás totálisan lexikalista megközelítése
szerzőtársak: Balogh Kata, Kleiber Judit, Viszket Anita
MANYE, Győr, 2003. április 15.

 

VI.            Szerkesztések:

1.                  Approaches to Hungarian, Vol. 7.
Kenesei Istvánnal
Papers from the Pécs Conference
279 oldal
JATEPress, Szeged
2000

2.                  Proceedings of Seventh Symposium on Logic and Language
Balogh Katával és Paul Dekkerrel
192 oldal
Univ. of Pécs, Dept. of Linguistics
2002

 

 

 

            Pécsett, 2003. április 17-én

 

 

 

   Alberti Gábor

   tanszékvezető egyetemi tanár

 



[1] Az említett publikácis jegyzék e munkaterv után olvasható, a pályázat III. sz. melléklete alapján megadva.