Ezt a biztosításszakmai szakkifejezést az ún. mozgószabály szerint kell írni:

betöréseslopás-biztosítás. A 139. b) helyesírási szabálypont értelmében ha egy különírt szókapcsolathoz olyan utótagot kapcsolunk, amely az egészhez járul, akkor az eredeti előrészt egybeírjuk, és hozzá az új tagot szótagszámtól függetlenül kötőjellel kapcsoljuk. Tehát: (betöréses lopás) + biztosítás = betöréseslopás-biztosítás. Csak ez az írásmód érzékelteti egyértelműen a szerkezetet alkotó tagok valóságos logikai viszonyát (’a betöréses lopás estére kötött biztosítás’). Ha más – egyébként helyesírási szempontból „jó” –  megoldással próbálkozunk, könnyen belátható, hogy annak a jelentése is más lesz: pl. betöréses lopásbiztosítás.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Attól függ, mi a veszélyes: a hulladék vagy a tároló. Ha a hulladék, akkor:

veszélyeshulladék-tároló, ha a maga a tároló, akkor pedig: veszélyes hulladéktároló.

Lásd: „betöréseslopás-biztosítás” (mozgószabály)!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha nem a Csillagok háborújának egyik mellékszereplőjéről van szó, akkor:

klónozottkukorica-termelő. Nem mindegy, hogy mit vagy kit klónoztak:

a kukoricát vagy a termelőjét.

Lásd: betöréseslopás-biztosítás” (mozgószabály)!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha a csuklós autóbusz vezetőjéről van szó, akkor: csuklósautóbusz-vezető.

Lásd: „betöréseslopás-biztosítás” (mozgószabály)!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 119. helyesírási szabálypont értelmében – amely a számnevek és az -i, -ú, -s stb. képzős melléknevek írásmódjáról rendelkezik – az ilyen alakulatokat egybeírjuk akkor, ha mindkét részük (akár a számnév, akár a képzős melléknév) egyszerű szó: hathetes, ezerévi, sokágú stb. Ha azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kettő összetett szó, a különírás a helyes: hat hónapos (hó+nap), tizenegy éves, egy másodpercnyi stb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha két különálló szóból álló minőségjelzős kapcsolat második tagja -i, -ú, -s, -nyi stb. képzőt kap, a különírást megtartjuk: kék szemű lány,  piros tetős ház. Az egybeírást a jelentésváltozás teszi szükségessé: nagyképű (’öntelt’), keménykötésű (’mokány’) stb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ún. anyagnévi jelzős kapcsolatokat – a 115. helyesírási szabálypont szerint – akkor írjuk egybe, ha az előtagjuk és utótagjuk is egyszerű szó: aranygyűrű, fémburkolat stb. Ha azonban valamelyik vagy mind a kettő összetett szó, az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: arany ékszer (ék+szer), műanyag burkolat stb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Mi a magyarázata annak, hogy a Magyar helyesírási szótár szerint a nyitva tartás kifejezést különírjuk, a belőle képzett nyitvatartási melléknevet pedig egybe?

A nyitva tart szószerkezetből képzett nyitva tartás kifejezést azért írjuk külön, mert A magyar helyesírás szabályainak 126. szabálypontja szerint, ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képző (pl. -ó, -ó, -ás, -és stb.) járul, a különírást általában megtartjuk, a nyitvatartási melléknevet pedig azért írjuk egybe, mert a 137. szabálypont szerint a képzők halmozódása (-ás, -i) azonban már egybeírást von maga után.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Hogyan írjuk a mobil jelzővel alkotott kifejezéseket, pl. mobil bank? Mikor írjuk egybe és mikor külön? Hogyan írjuk a mobil számlafizetés kifejezést, ha nem a mobiltelefon számlájának befizetését jelenti, hanem bármilyen számla befizetését mobiltelefonon keresztül?

A mobil előtagú szavak írásmódjában kettősség érvényesül: különírva, jelzőként a jelzett szó mozgatható, mozgásra képes voltára utal; az egybeírva viszont nem egyszerűen az eszközök, szolgáltatások mobilitását jelzik, hanem egy sajátos technológiát, amely a vezetékes távközléstől való elkülönítésre szolgál. A különírt mobil bank szószerkezet ennek megfelelően például egy mozgó bankfiókot jelenthetne, egybeírva pedig jelentéssűrítő összetételi előtagként a mobiltechnológia révén elérhető banki szolgáltatásokat. A kötőjellel való tagolás a kettőnél több összetételi tagból álló, és 6 szótagnál hosszabb szavak esetében értelemtükröztető, tehát ha arról van szó, hogy a mobiltelefon számláját fizetjük be: mobilszámla-fizetés, ha viszont mindenféle számla mobiltelefonon törtenő befizetéséről van szó, akkor: mobil-számlafizetés a helyes írásmód.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Kis- vagy nagybetűvel kell írni egy-egy cég nevének rövid változatát: Élelmiszerellátó Vállalat – vállalat vagy vállalat? (Paksi Atomerőmű – Erőmű? erőmű?; GRAFIT Dekorációs Bt. – Bt.? bt.?) ?

Az intézménynévnek a teljes nevet helyettesítő rövid változata nem számít tulajdonnévnek, kisbetűvel írandó, még akkor is, ha fontos cégről, esetleg éppen a sajátunkról van szó. A helyesírási szabályzat kevés, hagyományos kivételt említ csak, ezek a Magyar Tudományos Akadémia helyett az Akadémia vagy a Magyar Állami Operaház helyett az Opera.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Mikor kezdjük kisbetűvel és mikor naggyal az internet/Internet szót? Mi az oka annak, hogy a Magyar helyesírási szótárban mind a két forma, az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványában pedig csak a kisbetűs változat szerepel?

Az internet nagybetűvel és kisbetűvel kezdett írásmódjának kettőssége a szó tulajdonnévi vagy köznévi jellegének eldöntetlenségéből adódik. Az általános, hétköznapi írásgyakorlatban a kisbetűs és a nagybetűs forma egyaránt elterjedtnek számít. A nagybetűsítés divatja és az angolban elfogadott nagybetűs forma mellett az is gyarapítja a nagybetűvel kezdett alakok előfordulását, hogy a legáltalánosabban használt szövegszerkesztő (Microsoft Word) helyesírás-ellenőrző programjának korábbi változatai az internet, sőt még az egyértelműen kisbetűs, melléknévképzős internetes szavakat is nagy kezdőbetűs formára javították.

Az 1999-ben megjelent Magyar helyesírási szótár szentesíteni próbálta ezt az írásmódban érzékelhető kettősséget: mindkét változatot felvette szóanyagába. A szótár értelmezése a variánsok között jelentésbeli különbséget feltételez: a nagybetűs formát az intézménynévi használatra, a kisbetűs formát pedig a távközlési hálózat megnevezésére különíti el. Ez a szótári szabályozás azonban nem szüntette meg a bizonytalanságot: az internet szót ugyanis a szövegkörnyezetek tanúsága alapján szinte mindig ’világméretű, számítógépek közvetítette távközlési rendszer’ értelemben használjuk, tehát a jelenség nem követel meg tulajdonnévi elnevezést, a szótárban rögzített elkülönítés hátterében a világháló újdonsága, sajátos jellege miatt a fogalom pontatlan ismerete állt. Olyan egyedi dologra utaló megnevezésről van szó, amely köznévi szerepű, és így egyértelműen a kisbetűs írásmódja számít elfogadhatónak. Az Osiris Kiadónál 2004-ben megjelent Helyesírás című kötet példaanyagában (Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila) ennek megfelelően már csak a kisbetűs változat szerepel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Mitől függ az, hogy az internet szóval alkotott szóösszetételeket egybe vagy pedig kötőjellel írjuk?

Az internet előtaggal alkotott összetett szavak írásmódjában az alárendelő összetételekre vonatkozó általános szabályok érvényesülnek. A magyar helyesírás szabályainak (Akadémiai Kiadó, 1984. 11. kiadás) 138. szabálypontja szerint:

Ø      a két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk (asztallap, matematikatanítás),

Ø      a kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat (cseppkőbarlang, gépkocsivezető),

Ø      a hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán (menedzserasszisztens-képzés, dokumentumfilm-bemutató).

Ennek megfelelően a két szóösszetételi tagból álló kifejezéseket egybeírjuk: internetkapcsolat, internetfüggőség, internetszolgáltató, internethasználó, sőt mivel az egy szótagú igekötők nem számítanak összetételi tagnak, egybeírjuk a következő szavakat is: internetbeállítás, internetelérhetőség. Hat szótagig egybeírjuk a többszörös összetételeket is: internetáruház; kötőjellel tagoljuk viszont a hat szótagnál hosszabb, több szóösszetételi tagból álló internet-előfizetés, internet-hozzáférés szavakat.

A kötőjellel való tagolás szempontjából fontos kiemelni, hogy az internetet a helyesírás szóelemekre nem tagolható idegen szóként kezeli, annak ellenére, hogy az inter- előtag szerepel az önállónak tekinthető idegen előtagok listájában, a net pedig már önmagában is előforduló forma, amelyből ige is képezhető (netezik). A net szó a magyarban azonban éppen az internetből vonódott el, és ezért nem értékelhetjük ettől független, önállóan is használatos elemként. Az egyes összetételeknek a szabályzásnak gyakran ellentmondó írásmódja (például: internet-elérhetőség) ellenben azt jelzi, hogy a nyelvhasználók a hosszabb összetételeket tagolni törekszenek, és ebben a törekvésben az internet szó felbonthatóságának érzete is szerepet játszhat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Hogyan kell kapcsolni a toldalékot a bowling szóhoz, és általában az idegen szavakhoz?

Az idegen szavakat általában ugyanúgy toldalékoljuk, mint a magyar szavakat, közvetlenül:  bowlingot, bowlinggal, bowlingról. Van azonban néhány megkötés, ill. kivétel. A toldalékot mindig a szó hangzó (idegenesen kiejtett) változatához illesztjük, pl.: fairül, chatről, a toldalék tehát magas magánhangzós, a kiejtéshez és nem az írásképhez igazodik.

Kötőjellel akkor kapcsoljuk a toldalékot az idegen szóhoz, ha a végén ki nem ejtett, úgynevezett néma hang van: avenue-n, byte-tal, camembert-ről; vagy akkor, ha az utolsó kiejtett hangot a  magyarban ismeretlen betűkapcsolat jelöli: display-nek, franchise-t, show-ról.

A rövid a-ra, e-re, o-ra, ö-re végződő idegen szavakban toldalék előtt hosszú magánhangzót írunk: allegro – allegrót, signorina – signorinák stb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Hogyan írjuk levélben a címeket, a beosztások nevét?

A megszólításban udvariassági okokból általában minden főnévi elemet nagybetűvel írunk, pl.: Tisztelt Igazgató Úr! Igen tisztelt Miniszter Asszony! A levél belsejében, ha ismétlődik a megszólítás, ugyanígy járhatunk el, de itt már szokásos a kisbetűs írásforma is. Ha a hagyományosan tiszteletet kifejező nagybetűs írást választjuk, a levél belsejében inkább csak a megszólított címét, rangját jelölő szót írjuk nagybetűvel: Bizonyára hallotta, Professzor úr, hogy...  Hangsúlyozni kell azonban, hogy a felsorolt nagybetűs szavakat kisbetűvel is írhatjuk, nem követünk el helyesírási hibát, hiszen ebben a tekintetben a helyesírási szabályzat megengedő – legfeljebb az udvariassági szabályoknak nem felelünk meg.

Ha azonban nem a megszólítottat, hanem pl. az intézmény / a kormány / az ország vezetőjét emlegetjük, és nem a hivatalos nevén, hanem csak beosztásának nevével, akkor sem írjuk nagybetűvel, ha ismerjük és/vagy tiszteljük őt: Emlékeztetem Önt a vezérigazgató úr / a miniszterelnök úr  /a  köztársasági elnök úr szavaira.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Szükséges-e vesszőt tenni az üdvözlésben, levelek kezdeteként használt köszönés és megszólítás közé? Például: Szia, Kati!

Az ilyen üdvözlések helyesírása valóban problematikus: a köszönés ugyanis önálló tagolatlan mondatként kapcsolódik a megszólításhoz, amely önmagában szintén alkothat tagolatlan mondatot. A helyes írásmód ezért a köszönést és a megszólítást vesszővel elválasztó változat (A magyar helyesírás szabályai. 254. szabálypont), mivel pragmatikai szempontból azonban ezek az elemek együttesen valósítják meg az üdvözlés, a kapcsolat megnyitásának beszédaktusát, a hétköznapi írásgyakorlatban szerepet kap a vessző nélküli változat is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Helytelennek tartható-e a fog-os jövő idő, azaz a fog segédige használata jövő idő kifejezésére, azzal az indokkal, hogy a magyar nyelv hagyományosan a jelen idejű igealakokat használja a jövő idő kifejezésére?

A jövő idő kifejezésére a magyar nyelv az uráli alapnyelvtől kezdve alapvetően a jelen idejű alakot használta, de már nagyon korán kialakult egy új jövő idő, amely a bizonytalan vagy a jövőben befejezett cselekvést jelölte, azaz a latin prasens perfectum conjuctivinek vagy a futurum perfectumnak felelt meg; és keletkezett egy új segédigés jövő idő is, mégpedig a fog és a kezd segédigével. Később kódexeink szövegében ezek már megjelennek, sőt ritkán az akar és a kell ige is előfordul ilyen szerepben. Az összetett jövő idős szerkezet tehát már legkorábbi írott nyelvemlékeinkben is szerepel, nagyobb mértékben azonban csak a 18. századtól terjedt el, előbb a latin, majd a német hatása ezt elősegítette, erősítette. A német werden + főnévi igenév szerkezettel való párhuzama miatt tartották idegenszerűségnek, germanizmusnak.

A fog segédigéből és a ragozandó ige főnévi igenevéből álló, összetett jövőjű igealak hasznos és szükséges. Különösen olyankor van rá szükség, ha föltétlen, nyomatékos a közlés: le fogok vizsgázni; meg fogjuk nézni a filmet; illetve, ha valószínűséget fejez ki: „Még jőni kell, még  jőni fog Egy jobb kor”.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·                                Hogyan kapható szakvélemény az intézettől új utónév anyakönyvezéséhez?
Az 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről 30.§ (4) úgy rendelkezik, hogy „Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékből. (5) Amennyiben a  szülők által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben , a Magyar Tudományos Akadémia nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetőségéről”. Ilyen esetben az illetékes anyakönyvvezetőhöz kell fordulni, aki hivatalos formában felveszi a kapcsolatot a Nyelvtudományi Intézettel.

Magánszemélyek telefonos, levélbeli, e-mailes vagy személyes jelentkezését nem áll módunkban fogadni.

A hivatalos utónévlista honlapunk nyitólapjáról is elérhető, kérjük, gondosan tanulmányozzák át, mielőtt az anyakönyvvezetőhöz fordulnak.

A magyarországi kisebbségek anyakönyvezéssel kapcsolatos kéréseikkel az illetékes kisebbségi önkormányzatokhoz forduljanak.

Köszönjük szíves megértésüket.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

·        Hogyan kerülhetnek be a naptárba a Magyarországon újonnan anyakönyvezett keresztnevek (utónevek)?

Ebben sajnos nem tud segíteni sem a Nyelvtudományi Intézet, sem a Magyar Tudományos Akadémia. A névnap ugyanis az adott nevet viselő védőszent ünnepe, meghatározása egyházi hagyományokon alapszik, a naptárak és a névkönyvek szerkesztői is csak az egyházi gyakorlatot vehetik figyelembe. A naptárszerkesztés nem nyelvészeti feladat. Tudomásunk szerint jelenleg nincs központi világi (tehát nem egyházi) naptárszerkesztőség, ezért csak azt tanácsolhatjuk az érdeklődőknek, hogy a forgalomban levő naptárak kiadóihoz forduljanak a kérésükkel.

 

 

 

 

 

 

 

Az új valóságelemek gyors és pontos elnevezéseket igényelnek. Ilyenek az új gazdasági társulási formák is, a nyilvánosan működő részvénytársaság és a zártkörűen működő részvénytársaság, amelyeket a gazdasági társaságoknak  cégnevükben is föl kell tüntetniük. Ajánlott köznévi rövidítéseik, az nyrt. és a zrt. követik a társulások eddigi, általában már megszokott rövidítésformáit és írásszabályait: mint a bt. (betéti társaság), a kft. (korlátolt v. korlátozott felelősségű társaság), a kht. (közhasznú társaság), a kkt. (közkereseti társaság) és természetesen a közismert rt. (részvénytársaság).

Köznévi használatban tehát ez a rendszerszerű rövidítésforma kisbetűvel és a rövidítés végén ponttal írandó: nyrt. és zrt. Tulajdonnévként, adott esetben egy cég nevének elemeként  pedig a rövidítés első betűjelét kell nagy betűvel írni, természetesen ilyenkor is ponttal: Nyrt. és Zrt. formában. Indokolt esetben, mondjuk egy cég logójában a rövidítésben is szerepelhet csupa nagybetűs írásforma. A pontot, amelyet az elmúlt időszak írásgyakorlata a gazdasági társulási formák rövidítéseiben megtartott, ilyenkor is ki kell tenni: NYRT. és ZRT.

Egy képzeletbeli példán szemléltetve: a Rizikó Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság nevű cég rövidítése Rizikó Biztosító Zrt., még rövidebben RB Zrt., esetleg (logóban) RB ZRT. is lehet. Ugyanígy a Rizikó Biztosító Nyilvánosan Működő Részvénytársaság rövidítései pedig  Rizikó Biztosító Nyrt., RB Nyrt., RB NYRT. lehet.