Lehet-e kétféleképpen is helyesen írni egy-egy földrajzi nevet? (Helyes-e a Gellérthegy vagy Feri-hegy alak?)

 

 

A Ferihegy és a Gellérthegy elvileg kétféleképpen is helyesen írható. Ha település(rész)nevek, akkor egybe kell őket írni (lásd még: Jánoshegy, Hűvösvölgy,  stb.), az -i képzős alakjuk: ferihegyi, illetve gellérthegyi. Ha „szabályos” földrajzi nevek, vagyis egy földfelszíni alakulatot hívunk így, akkor meg: Gellért-hegy, Feri-hegy, -i képzős alakjaik: Gellért-hegyi, Feri-hegyi. A repülőtér neve természetesen az előbbi kategóriába tartozik (Ferihegyi repülőtér), itt valóságban semmilyen hegy nincsen. (Ha lenne, nem építették volna oda a repülőteret…)

 

 A -falva, -háza, -hida utótagú településnevek -i képzős származéka ugyancsak lehet kétféle. A szokásosabb és a helyi használat által is szentesített alak a -falvi, -házi, -hidi (‑hídi). Hivatalos kontextusban azonban jobb, ha a teljes tőhöz járul az -i képző (pl. Andráshidai Általános Iskola, ha van ilyen...). Ennek az az értelme, hogy biztosan vissza lehessen következtetni a pontos névalakra, ugyanis mondjuk a „veresegyházi” szóból nem derül ki a kívülállók számára, hogy a település neve tulajdonképpen mi is: Veresegyház vagy Veresegyháza. A helyi használatban azonban nincsen értelme erőltetni a teljes tövű alakokat, amelyek a hagyománynak is ellentmondanak.