Nyitólap > Osztályok > Pszicho- Neuro- és Szociolingvisztikai Osztály

 

 

 

Pszicho- Neuro- és Szociolingvisztikai Osztály

 

    

     Osztályvezető: Kas Bence, tudományos munkatárs

     Titkárság: Hantó Réka     E-mail: hanto.reka[kukac]nytud.mta.hu

     Telefon: 3214-830/ 117

 

-- fejlesztés alatt --

 

kutatás

1. Az osztály fő kutatási területei

 

Az osztály fő kutatási területei

 

1. Neurolingvisztikai kutatócsoport

A neurolingvisztikai kutatásaink alapvető kérdésfeltevései a következők. Milyen architektúrájú a nyelvtan reprezentációja az agyban? Milyen kapcsolat van a nyelvtan  moduljai (lexikon, szintaxis, fonológia) és az agy szerkezete között? Milyen sajátosságokkal rendelkeznek azok a neuropszichológiai mechanizmusok, amelyek a nyelvtani reprezentációkat aktiválják a beszédprodukció és beszédértés folyamatai számára?

A kutatásainkban egészséges emberek nyelvi teljesítményét és afáziás (agyi sérülés miatti, szerzett nyelvi korlátozottságokat mutató) személyek nyelvi teljesítményeit vizsgáljuk különböző kísérletes helyzetekben, tesztekben.  Az agyi sérülés elhelyezkedése és kiterjedése szerint, szelektív károsodások figyelhetők meg a vizsgálati személy nyelvhasználatában, pl. a hangalakokat, a ragozott szóformákat vagy a szószerkezeteket kombináló műveletekben, illetve a mondat jelentésének megértésében.  A vizsgálatok nem pusztán az egyes afáziatípusok nyelvi tüneteire irányulnak, hanem a nyelvtan architektúrájára vonatkozó belátásokra is.

A jelenlegi legfontosabb neurolingvisztikai kutatásaink

1.1. A nyelvi rekurzió műveletei ép és afáziás személyeknél

A kutatás célja a természetes nyelvi rekurzív (szerkezet-beágyazó) műveletek lehetséges korlátozódásainak tesztelése ép személyeknél és agrammatikus afáziásoknál.  A rekurzív nyelvi műveletek lehetséges szétválásait, sérüléseit az időjeles (finit) igéket tartalmazó szerkezetek, az infinit, valamint ige nélküli szerkezetek produkálásában, megértésében és jól formáltságuk megítélésében vizsgáljuk. A kutatás alapjait, kezdeteit A rekurzió interdiszciplináris vizsgálata a nyelvben: neurolingvisztikai alapok című projektumban elért, első eredmények adják. Ez a projektum az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézetével (Csépe Valéria és Honbolygó Ferenc) és a Debreceni Tudományegyetem Általános nyelvészeti tanszékével (Hunyadi László) közösen folyt. A jelenleg zajló kutatások a mondatrekurzió kapcsán nyert eredményeket vetik össze a lexikai rekurzió (három-, négytagú összetett szavak produktív alkotása) tekintetében mind ép személyek, mind afáziás személyek esetében.

Párhuzamos összevető vizsgálatok folynak a mondattani és a lexikai rekurzió képességei lehetséges korlátozódási mintázatainak leírására az enyhe és középsúlyos Alzheimer kórral élő személyek esetében, különösen a nyelvi rekurzió és a rekurzív logikájú tudatelméleti következtetések lehetséges szétválásainak leírására Alzheimer-kórban.  A viselkedéses teszteken túl szemmozgás-követéses vizsgálatok kezdődnek meg.

1.2. Új kutatás a kreativitás a magyarországi jelnyelvben: a vizsgálatok középpontjában a szintikai és a lexikai rekurzió lehetőségeinek a szintaxis és a lexikon interakciói leírásának megkezdése áll. A kutatásokba mind ép siket jelelőket, mind afáziás siket jelelőket bevonunk.

1.3. Az afáziában, a nyelvbotlásokban és az időskori tévesztésekben található fonológiai szekvenciaszervezési devianciákat tartalmazó adatokból építünk korpuszt, számítógépes adatbázist Kvantitatív vizsgálatokat végezünk spontán beszédbeli nyelvbotlás-korpuszon, a fonológiai devianciákat produkáló műveleteket vizsgálva.

A kutatások vezetője: Bánréti Zoltán, közreműködők: Csernyák Hajnalka, Hoffmann Ildikó, Ladányi Enikő,  Szabó Mária Helga, Szépe Judit.

 

2. Pszicholingvisztikai kutatócsoport

A pszicholingvisztika alapvetően a nyelvi viselkedés hátterében meghúzódó pszichológiai folyamatokat vizsgálja. A legfontosabb és legáltalánosabb kérdései közé a következők tartoznak: Hogyan sajátítjuk el az anyanyelvünket? Hogyan lehetséges, hogy beszédként azonosítjuk, szavakra bontjuk és megértjük, amit mások mondanak? Mi történik az elménkben, amikor beszélünk? Az egyes vizsgálatok során a kutatók természetesen speciális témákat, problémákat vizsgálnak.

A jelenlegi legfontosabb pszicholingvisztikai kutatásaink:

2.1. A nyelvfejlődési zavar feltérképezése a magyarban

A kutatás centrumában a nyelvfejlődési zavart mutató gyerekek magyar nyelvi profiljának leírása. A szókincs, morfológia és szintaxis terén mutatott relatív elmaradások és erősségek megállapítása, a magyar nyelvi tünetek alapján a specifikus nyelvfejlődési zavar elméleteinek értékelése .

A szókincs, morfológia és szintaxis terén mutatott relatív elmaradások és erősségek megállapítása, a magyar nyelvi tünetek alapján a specifikus nyelvfejlődési zavar elméleteinek értékelése.

A nemzetközi gyakorlatban használt, a nyelvi fejlettséget több szinten felmérni képes vizsgálóeljárás, a Clinical Evaluation of Language Fundamentals (CELF-4) magyar nyelvre adaptáljuk és adaptált eljárást bemérjük. A kutatás vezetője: Kas Bence, együttműködve a BME Kognitv tudományi tanszékén Lukács Ágnessel.

2.2. Vizsgáljuk a nyelvi teljesítmény és emlékezeti rendszerek összefüggéseit a nyelvfejlődési zavart mutató és tipikus fejlődésű gyerekeknél és felnőtteknél. A mondatmegértés, illetve a lexikális előhívás és a munkamemória, illetve a végrehajtó funkciók kapcsolatát. A kutatást ki fogjuk terjeszteni idősekre és figyelemhiányos hiperaktivitás zavarban szenvedő (ADHD-s) gyerekekre: Ladányi Enikő kutatásai együttműködésben a BME Kognitív tudományi tanszékével. Vizsgáljuk a magyar fókusz értelmezését kisgyerekkorban, ezzel kapcsolatban szemmozgáskövető berendezés alkalmazásával online kísérleteket folytatunk a fókusz szemantikai és pragmatikai értelmezésének fejlődésérőla nyelvelsajátítás során: Babarczy Anna kutatásai.

2.3. A laboratóriumi infrastruktúra fejlesztése: a neurolingvisztikai és pszicholingvisztikai kutatások feltételeinek megteremtésében fontosak voltak az MTA Infrastruktúra fejlesztési programjának 2012. évi és 2013. évi pályázati támogatásai: A new Experimental Linguistics Research Lab: Applying online research methods in language processing and speech, MTA Kutatási infrastruktúra fejlesztési program, 2012., és Developing Cutting-edge Multimodal Research Infrastructure for Integrated Linguistic Sociolinguistic and Neurolinguistic Investigations of Hungarian Sign Language, E-457/3/2012 MTA Kutatási infrastruktúra fejlesztési program.

 

3. A Többnyelvűségi kutatóközpont: a kétnyelvűség és a kisebbségi nyelvek kutatása

A kutatások fontosságát egyrészt a nyelvi változások természetére, lezajlására vonatkozó elméleti eredményeik adják. Másrészt nagyon jelentős a társadalmi hasznosságuk. Az utóbbi a kisebbségi nyelvet beszélő közösségek nyelvének, kultúrájának és jogainak támogatásában rejlik. A kisebbségek által beszélt nyelvek nyelvtanának tudományosan korszerű leírása segíti az érintett közösség nyelvhasználatának kodifikációját, magának a nyelvnek a megtartását is. A kétnyelvűségi és kisebbségi nyelvi kutatási témákat az osztály keretében a Többnyelvűségi kutatóközpont munkatársai kutatják. A legfontosabb projektmunkálatok a következők:

3.1. A Nyelvi másság dimenziói c. kutatás újabb kutatópontokra való kiterjesztése, a magyarországi nemzetiségek nyelvcsere vizsgálata. Európai dimenziókban írja le a kisebbségi nyelvhasználat helyzetét a Language Reach Europe uniós projekt (Lifelong Learning Programme/DG EAC/41/09) Konzorciumvezető: British Council). A magyarországi román kisebbség nyelvhasználatát a Variabilitás és változás: a nyelvcsere vizsgálata látszólagos és valóságos időben – a nyelv és nemzeti kisebbségi identitás összefüggéseinek longitudinális vizsgálata című OTKA projektum. Az  MTA – Román Akadémia csereprogramjainak keretében folynak a budapesti román diaszpóra szocio-kulturális vizsgálata és Az aromán kolónia Magyarországon és Romániában című kutatások.

3.2. Megkezdődik a magyar jelnyelv sztenderdizációs folyamatába illeszkedő országos terepmunka, diskurzus felvétel, korpuszépítés. Megalapozásuk komplex szocio-, neurolingvisztikai, idegtudományi vizsgálatokkal. A sztenderdizációt és a kétnyelvű oktatást megalapozó jelnyelvi alap- és alkalmazott kutatások folytatásával  szótár és tananyagok készítése a cél. Ezt a kutatást is támogatja az MTA 2013.évi infrastruktúra fejlesztési programja, melynek segítségével jelnyelvi kutatásokra alkalmas (mobil) laboratórium jöhet létre Developing Cutting-edge Multimodal Research Infrastructure for Integrated Linguistic, Sociolinguistic and Neurolinguistic Investigations of Hungarian Sign Language, E-457/3/2012 (MTA támogatás, Kutatási infrastruktúra fejlesztési program.)

3.3. Nyelvideológiai kutatások indulnak 2013-ban a kétnyelvűség, a magyar nyelv veszélyeztetettsége és az angol nyelvszerepe témakörökben. Language and Education Addressed through Reserach and Networking by Mercator/LEARNMe. 530895-LLP-2012-NL-KA2-KA2NW EACEA.

3.4.  A cigány közösségek nyelvhasználata, valamint a cigány gyermekek iskolai hátrányos helyzetének nyelvi gyökerei; Identitás projektum, a SINOSZ–szal közösen – FOG-FOF-10.

3.5. A nyelvi jogi vizsgálatok Magyarországon és a Kárpát-medencében valamint az Európai unió más régióiban, leírások és nyelvpolitikai ajánlások készítése

3.6. A magyarországi bevándorló közösségek kétnyelvűségének leírása

A Többnyelvűségi kutatóközpontban végzett kutatások Bartha csilla irányításával folynak. Közreműködő intézeti munkatársak: Csernyák Hajnalka, Hámori Ágnes, Hattyár Helga, Labancz Linda, Lakatos Péter, Nagy Noémi, Szabó Mária Helga. 

 

4. Cigány nyelvészeti kutatások

4.1. A Nyelvi ideológiák a romaniról Közép-Kelet-Európában című projektum kereteiben terepmunka, adatfelvétel zajlik roma közösségekben. 

A kutatási témák:

Nyelvi ideológiák és társadalmi nem roma közösségekben. Egy kultúra-specifikus illokúcióserő-módosító pragmatikája: a feltételes átok szerepe a romani diskurzusban.

Amikor egy átok udvarias: nyelvi udvariasság és társadalmi nem kínálási helyzetekben.

4.2."Szakértői" nyelvideológiák a romaniról:  Nyelv és etnicitás: nyelvideológiák a cenzusokban. Könnyen tanulható, egyszerű nyelv? Deficit-teóriák a romaniról.

Közreműködő kutató: Szalai Andrea, együttműködésben a PTE BTK Romológiai programmal.

 

 

Módosítva: 2016.07.13.

 
 vissza