Nyitólap > Osztályok > Fonetikai Osztály

 

 

 

Fonetikai Osztály

 

     Osztályvezető: Gósy Mária, tudományos tanácsadó

     E-mail: gosy.maria[kukac]nytud.mta.hu

     Telefon: 3214-830/172

 

Fő kutatás

A Fonetikai Osztály artikulációs, akusztikai-fonetikai és percepciós megközelítésben foglalkozik a beszéddel; azokat a folyamatokat vizsgálja, amelyek a kiejtéstől a beszédészlelésig biztosítják az emberi kommunikációt. A beszéd rendkívül összetett jelenség, amelynek tanulmányozása kísérleti megközelítést, több tekintetben interdiszciplináris kutatásokat igényel. A fonetika, vagyis a beszéd tudománya óriási fejlődésen ment át az utóbbi évtizedekben; számos új ága alakult ki, a tárgyköre is kiszélesedett. Az osztály kutatásai illeszkednek a nemzetközi tudományos irányvonalhoz, kutatói a beszédkutatás számos jelentős kérdésével foglalkoznak, mindenekelőtt a magyar beszéd nyelvspecifikus sajátosságainak figyelembevételével. 

Munkálataink egyfelől alapkutatások, másfelől alkalmazott kutatások. Némely esetben a kettő elválasztása nehéz, és nem is feltétlenül szükséges, ilyen például a beszélő személy azonosítása a beszéde alapján. Az osztály több témával foglalkozik, amelyek természetszerűleg egy vagy több ponton érintkeznek egymással. Középpontban a spontán beszéd akusztikai-fonetikai és percepciós vizsgálata áll. Kutatásaink célja a beszéd szegmentális és szupraszegmentális szerkezetének mind pontosabb megismerése; annak a vizsgálata, hogy az emberek hangos közléseiben miként valósul meg a beszédhangok kiejtése, milyen módon hatnak egymásra a szomszédos hangok, mi befolyásolja a beszédtempó alakulását, a beszéddallam vagy a hangsúlyozás sajátosságait; van-e különbség az artikulációban a beszédstílustól függően; hogyan működnek a beszédtervezési folyamatok, és mik ezeknek a spontán beszédben tapasztalható és fonetikailag elemezhető megjelenési formái (a felsorolás folytatható). A beszédészlelés folyamatainak vizsgálata nagymértékben hozzájárul a fonetikai tények relevanciájának megismeréséhez. A tipikus anyanyelv-fejlődés beszédprodukciós és beszédpercepciós vonatkozásainak megállapítása lehetőséget nyújt a nem tipikus fejlődés jellemzőinek leírásához. Az osztály munkatársai évek óta foglalkoznak a klinikai fonetika témaköreivel. 

Kutatásaink az elméleti alapokról indulva a kísérleti adatok feldolgozásán át, az artikuláció, az akusztikai szerkezet és az észlelés összefüggéseinek tanulmányozására és leírására irányulnak. A vizsgálatok folyamán meghatározzuk az akusztikai-fonetikai sajátosságokat mint az ejtés objektív következményeit, és ezek alapján igyekszünk modellálni az artikulációs működéseket. Az adatok nyelvi relevanciáját percepciós kísérletekkel ellenőrizzük. Mindez a kísérleti fonetika módszereinek, a jelanalízis és az adatértelmezés sajátos összhangját és magas szintű ismeretét (fonetikai, technológiai, statisztikai) kívánja meg a kutatótól. 

A fonetikai kutatások az elmúlt három évtizedben nagymértékben fejlődtek szerte a világon, így nálunk is, mindenekelőtt a technikai, technológiai háttér átalakulásának köszönhetően. A kezdetekben főként leíró jellegű, majd pedig a laboratóriumi beszéd feldolgozásán alapuló beszédkutatás – a kísérleti fonetika úttörőinek eredményeit felhasználva – alapvetően megváltozott. Lehetővé vált a nagy mennyiségű spontán beszéd korszerű, objektív elemzése. A cél mára a beszéd összes folyamatának megismerése és összefüggéseik leírása lett. A korszerű fonetika megalapozásában döntő fontosságú azoknak a részleteknek a vizsgálata, amelyekre korábban nem volt lehetőség, például a hangképzés megfelelő szemléltetése, például az ajakmozgás rögzítése, a nyelv és a szájpadlás érintkezési területei vagy a röntgenfelvételek ábrái. A kiejtés akusztikai következményeinek elemzése a beszéd fizikai sajátosságainak egyre részletezőbb feltárásához vezetett. Jelentős fejlődés következett be a beszédhangok, a hangkapcsolatok és a hangsorok felismerésével foglalkozó kutatásokban. 

A Fonetikai Osztály jelenlegi főbb kutatási területei a következők: a hangszalagműködés vizsgálata; a beszédhangok variabilitása; egyéni ejtési eltérések; a koartikuláció (a beszédhangok egymásra hatása szavakban és szóhatáron); a spontán beszéd diszharmóniás jelenségeinek kutatása; a hallás alapú nyelvbotlás-korpusz fejlesztése; a beszédtervezés és kivitelezés önellenőrzési folyamatainak megismerése; a beszélő személy azonosításának fonetikai alapú vizsgálata; a beszédpercepció fejlődésének kísérleti vizsgálata; a nem tipikus beszédképzés artikulációs, akusztikai és percepciós elemzése. 2007 őszén indult meg a BEA spontánbeszéd-adatbázis kialakítása, amely minden adatközlőtől különféle típusú spontán beszédeket, társalgást, mondatismétléseket és felolvasásokat tartalmaz. Az adatbázis jelenleg 340 adatközlőtől több mint 300 órányi anyagot tartalmaz. 

A kísérleti fonetikai kutatások eredményeit az osztály tagjai különböző publikációkban és előadásokban ismertetik. Az alkalmazott kutatások keretében olyan rendszerek készültek el, amelyek írott szöveget beszéddé alakítanak. A beszélő személy felismerése beszédének fonetikai elemzése alapján jó hatásfokkal elvégezhetővé vált, és így olyan protokollt alakítottunk ki, amelyet a mai kriminalisztikai gyakorlatban használnak. Jelentős eredmény a beszédpercepciós diagnosztika kifejlesztése (GMP), amely 3–13 év közötti gyermekek beszédészlelésének és beszédmegértésének vizsgálatára alkalmas. Ezt országszerte számos szakember használja. Működik a beszédhallásszűrő módszer digitális változata (GOH). A nem tipikus fejlődésű gyermekek beszédészlelésének és beszédmegértésének fejlesztésére több kötetünk is megjelent. A Beszédkutatás folyóirat egyes számai hosszú tanulmányokban ismertetik a kutatásaink eredményeit. Az első kötet 1993-ban jelent meg. A sorozat egyes számai a Fonetika internet című honlapról letölthetők. Az International Journal of Speech Technology tematikus számot jelentetett meg 2000-ben a hazai fonetikai kutatásokról, az Acta Linguistica Hungarica pedig 2002-ben és 2010-ben. 2006-ban befejeződött a Hegedűs Lajos nyelvész nevéhez fűződő Hangarchívum (a 20. század negyvenes, ötvenes, hatvanas éveiben rögzített különböző műfajú szövegek) archiválása, adathordozóra mentése az eredeti lemezekről. A feldolgozások eredményeiről azóta különböző tanulmányok jelentek meg. A Magyar Tudomány című folyóirat 2007-ben több mint tíz tanulmányban adott lehetőséget a hazai beszédkutatás bemutatására a szélesebb olvasóközönségnek.

A beszédkutatás múltjának megismerését és egyúttal megőrzését is lehetővé teszi az osztály által 2000-ben létrehozott „A magyar kísérleti fonetika története" című állandó kiállítás, ami a nagyközönség számára is megtekinthető. A kiállítást folyamatosan fejlesztjük. A Fonetika internet című önálló honlapunk a beszédkutatás számos területére enged bepillantást; interaktívan használható adatbázisokat, letölthető szakmai anyagokat, előadásokat, hangarchívumokat (stb.) tartalmaz. Látogatottsága évek óta nagy érdeklődést igazol.  A Fonetikai Osztály 1992 óta szervezi meg minden második évben a Beszédkutatás című országos konferenciát. 2011 októberében, a huszadik konferencia témája a spontán beszéd  volt. 2013 őszén a konferencia témája a Nyelvhasználat és alkalmazások volt. A következő konferenciát 2015-ben szervezzük meg.

A Beszédkutatás című, lektorált folyóirat minden év tavaszán jelenik meg.

 

Módosítva: 2014.09.23.

 
 vissza