Nyitólap > Osztályok > Fonetikai Osztály

Fonetikai Osztály

     Osztályvezető: Gósy Mária, tudományos tanácsadó

     E-mail: gosy[kukac]nytud.hu

     Telefon: 3214-830/172

Az osztály fő kutatási területei

Az osztály beszámolói és tervei

Fonetika honlap

Az osztály fontosabb publikációi

Az osztály munkatársai

Fő kutatás

A Fonetikai Osztály a beszéddel artikulációs, akusztikai-fonetikai és percepciós megközelítésben foglalkozik; azokat a folyamatokat vizsgálja, amelyek a kiejtéstől a megértésig biztosítják az emberi kommunikációt. A beszéd rendkívül összetett jelenség, amelynek tanulmányozása kísérleti, illetve több tekintetben interdiszciplináris kutatásokat igényel. A fonetika, vagyis a beszéd tudománya óriási fejlődésen ment át az utóbbi évtizedekben; számos új ága alakult ki, ennélfogva a tárgyköre is kiszélesedett. A fonetikai osztály kutatásai illeszkednek a nemzetközi tudományos irányvonalhoz, kutatói a beszédkutatás számos jelentős kérdésével foglalkoznak, mindenekelőtt a magyar beszéd nyelvspecifikus sajátosságainak figyelembevételével.

A tudományos feladatok egyfelől alapkutatások, másfelől alkalmazott kutatások. Némely esetben a kettő elválasztása nehéz, és nem is feltétlenül szükséges, ilyen például a beszélő személy azonosítása a beszéde alapján. Az osztály több témával foglalkozik, amelyek természetszerűleg egy vagy több ponton érintkeznek egymással. Középpontban a spontán beszéd akusztikai-fonetikai és percepciós vizsgálata áll. Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy az ún. laboratóriumi beszéd és a természetes verbális kommunikáció között jelentős különbségek vannak. Kutatásaink célja a beszéd szegmentális és szupraszegmentális szerkezetének mind pontosabb megismerése; annak a vizsgálata, hogy az emberek hangos közléseiben miként módosul a beszédhangok kiejtése, milyen módon hatnak egymásra a szomszédos hangok, mi befolyásolja a beszédtempó alakulását, a beszéddallam vagy a hangsúlyozás sajátosságait; hogyan írható le az egyéni hangszínezet; hogyan működnek a beszédtervezési folyamatok, és mik ezeknek a spontán beszédben tapasztalható és fonetikailag elemezhető megjelenési formái (a felsorolás folytatható). A gyermekkori beszédprodukció tényezői, valamint a beszédészlelés folyamatainak vizsgálata nagymértékben hozzájárul a felnőtt beszéd jellemzőinek megértéséhez. A tipikus anyanyelv-fejlődés beszédprodukciós és beszédpercepciós vonatkozásainak megállapítása lehetőséget nyújt a nem tipikus fejlődés felismeréséhez, leírásához. Az osztály új kutatási iránya a klinikai fonetika témakörét érinti.

Kutatásaink az elméleti alapokról indulva a kísérleti adatok feldolgozásán át, az artikuláció, az akusztikai szerkezet és az észlelés összefüggéseire irányulnak. A vizsgálatok folyamán meghatározzuk az akusztikai, illetve akusztikai-fonetikai sajátosságokat mint az ejtés objektív következményeit, és ezek alapján igyekszünk modellálni az artikulációs működéseket. Az adatok nyelvi relevanciáját percepciós kísérletekkel ellenőrizzük. Mindez a kísérleti fonetika módszereinek, a jelanalízis és az adatértelmezés sajátos összhangját és magas ismereti szintjét (fonetikai, technológiai, továbbá statisztikai ismeretek) kívánja meg a kutatótól.

A fonetikai kutatások az elmúlt három évtizedben nagymértékben fejlődtek, mindenekelőtt a technikai, technológiai háttér átalakulásának köszönhetően. A kezdetekben főként leíró jellegű, majd pedig a laboratóriumi beszéd feldolgozásán alapuló beszédkutatás – a kísérleti fonetika úttörőinek eredményeit felhasználva – alapvetően megváltozott. Lehetővé vált a nagy mennyiségű spontán beszéd korszerű, objektív elemzése. A cél mára a beszéd összes folyamatának megismerése és összefüggéseik leírása lett. A korszerű fonetika megalapozásában döntő fontosságú azoknak a részleteknek a vizsgálata, amelyekre korábban nem volt lehetőség, például a hangképzés megfelelő szemléltetése, például az ajakmozgás rögzítése, a nyelv és a szájpadlás érintkezési területei vagy a röntgenfelvételek ábrái. A kiejtés akusztikai következményeinek elemzése a beszéd fizikai sajátosságainak egyre részletezőbb feltárásához vezetett. Jelentős fejlődés következett be a beszédhangok, a hangkapcsolatok és a hangsorok felismerésével foglalkozó kutatásokban.

A Fonetikai Osztály jelenlegi főbb kutatási területei a következők: a hangszalagműködés vizsgálata a beszéd létrehozásában; az alaphangmagasság nyelvi funkciói; a beszédhangok variabilitásának és egymásra hatásuknak az elemzése (adatbázis jellegű megközelítések); a koartikuláció (a beszédhangok egymásra hatása szavakban és szóhatáron) újabb vizsgálatai (nazalitás, hiátustöltés, zöngésülés stb.); a magyar beszédhangok időtartam-meghatározási előrejelzésére alkalmas modell kidolgozása; a spontán beszéd diszharmóniás jelenségeinek kutatása; a nyelvbotlás-korpusz folyamatos fejlesztése (gyűjtés, adatolás, osztályozás, elemzés); a beszédtervezés és kivitelezés önellenőrzési folyamatainak megismerése; a beszélő személy azonosításának fonetikai alapú vizsgálata; a beszédpercepció fejlődésének kísérleti vizsgálata; a nem tipikus beszédképzés (gyermekkorban és felnőttkorban) artikulációs, akusztikai és percepciós elemzése. 2007 őszén indult meg a BEA spontánbeszéd-adatbázis kialakítása, amely minden adatközlőtől különféle típusú spontán beszédeket, utánmondásokat és felolvasásokat tartalmaz. Megkezdődtek a lejegyzések, valamint elindultak a spontán beszéd korpusz alapú vizsgálata.

A kísérleti fonetikai kutatások eredményeit az osztály tagjai különböző publikációkban és előadásokban ismertetik folyamatosan (l. fonetikainternet). Az alkalmazott kutatások keretében olyan rendszerek készültek el (az elmúlt évtizedben), amelyek írott szöveget beszéddé alakítanak. A beszélő személy felismerése beszédének fonetikai elemzése alapján jó hatásfokkal elvégezhetővé vált, és így olyan protokollt alakítottunk ki, amelyet a mai kriminalisztikai gyakorlatban használnak (folyamatos konzultációkkal). Jelentős eredmény a beszédpercepciós diagnosztika kifejlesztése, amely 3–13 év közötti gyermekek beszédészlelésének és beszédmegértésének vizsgálatára alkalmas. Ezt jelenleg országosan számos szakember használja a különböző beszédhibával, illetve tanulási nehézséggel küzdő, illetőleg a rizikógyermekeknél. Működik a beszédhallásszűrő módszer digitális változata (GOH). A nem tipikus fejlődésű gyermekek beszédészlelésének és beszédmegértésének fejlesztésére több kötetünk is megjelent. Elkészült a „Magyar nyelvi beszédtechnológiai alapismeretek” című interdiszciplináris, multimédiás szoftver, amely tartalmában és formájában úttörő munka a szakterületen, és széles körben használják a felsőoktatásban.

A beszédre vonatkozó kutatási eredményeket az évente megszerkesztett, lektorált Beszédkutatás című tanulmánykötet-sorozatban tesszük közzé. Az első Beszédkutatás-kötet 1993-ban jelent meg. A sorozat egyes kötetei a Fonetika internet című honlapról letölthetők. Az International Journal of Speech Technology tematikus számot jelentetett meg 2000-ben a hazai fonetikai kutatásokról, az Acta Linguistica Hungarica pedig 2002-ben és 2010-ben. 2006-ban befejeződött a Hegedűs Lajos nyelvész nevéhez fűződő Hangarchívum (a 20. század negyvenes, ötvenes, hatvanas éveiben rögzített különböző műfajú szövegek) archiválása, adathordozóra mentése az eredeti lemezekről. Az első feldolgozások eredményeiről azóta előadásokat tartottunk, és tanulmányokat jelentettünk meg. A Magyar Tudomány című folyóirat 2007-ben több mint tíz tanulmányban adott lehetőséget a hazai beszédkutatás bemutatására a szélesebb olvasóközönségnek. Az osztály tagjainak részvételével készült „Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv-elsajátításban” című könyv (szerk.: Gósy Mária) az Akadémia és az OTKA közös támogatásával jelent meg (2007). Az MTA Néprajzi Intézetével közös kutatás eredményeként elkészült egy cd anyaga, amely a hegedűs-archívum anyagain végzett fonetikai és néprajzi kutatásokat mutatja be (2007). Az MTA tudományos intézeteinek kiemelkedő kutatásait bemutató kiadványban (2007) két kutatásunk is szerepel.

A beszédkutatás múltjának megismerését és egyúttal megőrzését is lehetővé teszi az osztály által 2000-ben létrehozott „A magyar kísérleti fonetika története" című állandó kiállítás, ami a nagyközönség számára is megtekinthető. A kiállítást folyamatosan fejlesztjük. A Fonetika internet című önálló honlapunk a beszédkutatás számos területére enged bepillantást; interaktívan használható adatbázisokat, letölthető szakmai anyagokat, előadásokat, hangarchívumokat (stb.) tartalmaz. Látogatottsága évek óta nagy érdeklődést igazol.

A Fonetikai Osztály 1992 óta szervezi meg minden második évben a Beszédkutatás című országos konferenciát. A 2007-es novemberi eseményen a beszéd fonetikai és pszicholingvisztikai vonatkozásairól hangzott el több mint negyven előadás. A plenáris előadást Hámori József akadémikus tartotta „Agyfejlődés és a nyelv” címmel. A 2009-es Beszédkutatás konferencia témája a spontán beszéddel kapcsolatos kutatások bemutatása volt.

Módosítva: 2010.05.05.

 

vissza