Nyitólap > Osztályok > Finnugor és Nyelvtörténeti Osztály > Finnugor kutatások

 

 

 

 

Finnugor kutatások

 

 

 

Munkatársak:

Duray Zsuzsa, tudományos munkatárs

Gugán Katalin, tudományos munkatárs

Horváth Csilla, tudományos segédmunkatárs

Oszkó Beatrix, tudományos munkatárs

Sipos Mária, tudományos főmunkatárs, osztályvezető

Várnai Zsuzsa, tudományos munkatárs

 

Bakró-Nagy Marianne, prof. emerita

 

A 20. század második feléig az uralisztika elsősorban a nyelvek rokonságának feltárására, valamint etimológiai vizsgálatokra helyezte a hangsúlyt, és ezt hosszú évtizedekig a tudományterület központi feladatának tekintették. Ennek keretében jött létre az MTA Nyelvtudományi Intézet Finnugor osztályán a nemzetközi uralisztika rekonstrukciós eredményeit összefoglaló etimológiai szótár, az Uralisches etymologisches Wörterbuch.

Jóllehet az osztályon továbbra is zajlanak alapnyelvi kutatások, illetve az uráli családfa részleteinek újragondolása, ezek a nyelvtörténeti kutatások azonban elsősorban nem az alapnyelvi szókincs rekonstrukciójára irányulnak, hanem a leánynyelvek példaanyagából kiindulva valamely nyelvi változás alaposabb megismeréséhez járulnak hozzá, illetve az egyes nyelvek történetének részleteit tárják fel. Az elemzések sok esetben a 19-20. századi uráli gyűjtésekből származó nyelvi adatok korszerűbb és körültekintőbb kezelésével, valamint a műfaj, nyelvjárás, és a metaadatok sajátosságainak figyelembe vételével párosulnak.

Az utóbbi évtizedekben a hagyományos történeti-összehasonlító uralisztikai vizsgálatok mellett megjelentek olyan modern nyelvészeti szemléletű kutatások is, amelyek elsősorban az egyes rokon nyelvek szerkezetének leírására, valamint dokumentálására helyezik a hangsúlyt. Így teret hódítottak a nyelvtechnológia módszerei az uráli nyelvek kutatásában. Ennek köszönhetően készültek el osztályunkon azok az adatbázisok, illetve morfológiai elemzők, amelyek révén terjedelmes szó- és szövegmennyiség vált más nyelvészeti ágak művelői számára is módszeresen és komplexen kutathatóvá.

A modern szemléletű nyelvleírás viszonylag új területe az uralisztikának. Az osztályon ez a szamojéd, az obi-ugor és a permi nyelvek vonatkozásában jellemzően egyes alak- és mondattani jelenségek (pl. aspektus- és akcióminőség-rendszer, igeneves szerkezetek, mondattípusok) leírására és elemzésére terjed ki.

Az osztályon folynak továbbá szociolingvisztikai kutatások is, amelyek a legveszélyeztetettebb uráli nyelvekre koncentrálnak. Egyrészt a nyelvek vitalitásában kulcsszerepet játszó, mai nyelvhasználati normák és nyelvi attitűdök vizsgálata folyik északi számi, nganaszan és manysi beszélők körében. Ezek közül egyes elemzések a szociolingvisztika és a kultúrantropológia határterületén mozognak. Másrészt szükségessé váltak a nyelvhasználat újabb színtereinek (elsősorban az internetes felületeken történő kommunikáció) nyelvi és társadalmi jellemzőit feltáró kutatások is.

Az uráli nyelvekben ma zajló folyamatok – elsősorban a kiterjedt többnyelvűség következtében – ritkán függetlenek a többségi nyelvek hatásától. A nyelvi kontaktusok következményeinek vizsgálata jelenleg az északi hanti összetett mondatok megformálásának kutatását, valamint a komi-permják szókincs összetételének változására irányuló kutatásokat jelentik.

Mindemellett folyamatos a munkatársak ismeretterjesztő tevékenysége is, amely nemcsak tudománynépszerűsítő előadásokra szorítkozik, hanem a közoktatásban felhasználható anyagok elkészítését is magában foglalja. Ezek egyfelől a nyelvhasonlítás módszereinek szakszerű, ám közérthető bemutatására, másfelől a nyelvi veszélyeztetettséggel, nyelvi sokszínűséggel kapcsolatos fogalmak megismertetésére terjednek ki.

 

 

 

Módosítva: 2019.09.13.

 
 vissza