Nyitólap > Osztályok > Nyelvtech/Alknyelv > Élőnyelvi Kutatócsoport

 

Élőnyelvi Kutatócsoport

 

     Vezető: Váradi Tamás, tudományos főmunkatárs

     Titkárság: Tóth Bianka

     E-mail: toth.bianka[kukac]nytud.mta.hu

     Telefon: 3214-830/191

 

 

Az Élőnyelvi Kutatócsoport (2008. május 31-ig Élőnyelvi Osztály) által folytatott szociolingvisztikai kutatások a magyarországi és a budapesti magyar nyelv variabilitását és változásait vizsgálják, de kiterjednek a környező országokban és a tengeren túl beszélt magyar nyelvváltozatok vizsgálatára is. Kutatások folynak továbbá a nyelvcseréről és a hazánkban élő kisebbségek kétnyelvűségéről. Az MTA Nyelvtudományi Intézete Élőnyelvi Osztályának válogatott bibliográfiája 1997–2007

A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú (BUSZI) nagyszabású felmérés, amely megbízható adatokat és elemzéseket szolgáltat a magyar nyelv Budapesten beszélt változatairól. 1987-89-ben 250, egyenként 2-3 órás magnetofonos interjú készült a fővárosi lakosság rétegzett reprezentatív mintájával. Ennek része a BUSZI 2. változat, amelyben 50 adatközlővel (10 tanárral, 10 bolti eladóval, 10 gyári munkással, 10 egyetemistával és 10 szakmunkástanulóval) készült interjú, és amelynek számítógépes lejegyzése és kódolása 2002-ben fejeződött be. Ezzel a kutatás az interjúk feldolgozásának szakaszába lépett. Egy-egy interjú két nagy részre osztható: irányított beszélgetésre és tesztekre. A nyelvészek az irányított beszélgetések lejegyzésekor összesen 3 135 764 karaktert rögzítettek számítógépre. Ezáltal a munkatársak elkészítettek egy – Magyarországon egyedülálló – számítógépen rögzített magyar beszélt nyelvi korpuszt. A lejegyzések alapján az Élőnyelvi Osztályon elkészült a BUSZI 2. változat hang- és átiratarchívuma. 1998-ban kezdődött meg a hangfelvételek digitális változatának elkészítése, és az interjúk közzététele CD-ROM-on kutatók számára, illetve az Interneten (www.nytud.hu/buszi/bsi.htm). A BUSZI-ról részletes tájékoztatást olvashat Váradi Tamás 2003-as tanulmányában.

Örömmel közöljük, hogy a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú 2. változata, közismert nevén a BUSZI-2, 2012. szeptember 15-től elérhető és kutatható a http://buszi.nytud.hu oldalon.
A hozzáférés előzetes regisztrációhoz kötött, melynek részleteiről itt olvashat információt.

Beszélt nyelvi kutatásainkkal kapcsolatos A gazdagréti kábeltelevízió adásaiból válogatott hanganyag és annak intonációs átirata.

A Magyar Nemzeti Szociolingvisztikai Vizsgálat (MNSZV) keretében 1988-ban a felnőtt magyarországi lakosság életkor, nem, iskolázottság és településtípus szerint rétegzett reprezentatív mintájától nyelvhasználati adatokat gyűjtöttünk. Ez a mintaválasztás lehetővé teszi, hogy bizonyos valószínűséggel a teljes magyarországi lakosság nyelvi viselkedéséről és ítéleteiről tehessünk ellenőrizhető kijelentéseket. A kutatás eredményeképpen 2003-ban Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon című monográfia látott napvilágot. A könyv a rendszerváltás korának nyelvhasználatáról szól, ily módon egy letűnő társadalmi rendszer utolsó időszakának nyelvhasználati képét rajzolja meg, s egyben a magyar nyelv változatainak és változásainak későbbi vizsgálataihoz nyújt fontos összehasonlítási alapot.

A Budapesti nyelvi változások című kutatásban 2005 novemberében egy budapesti reprezentatív mintán (N=200) megismételtük az 1988-as MNSZV-t, ami lehetővé teszi a fővárosi változások valóságos időbeli vizsgálatát. A köszönési formák használati gyakoriságára vonatkozó vizsgálatunkból megtekitheti a heló terjedését és a jó napot kívánok stagnálását bemutató ábrákat.

A határon túli magyar nyelvváltozatok vizsgálata az I. világháború után kisebbségbe került magyarok kontaktusváltozatainak (vagyis kétnyelvűségük következtében a hazai magyartól szükségszerűen eltérő magyar nyelvváltozataiknak) nyelvhasználati felmérése. Az eredmények A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén című könyvsorozatban látnak napvilágot. Eddig a kárpátaljai, a vajdasági és a felvidéki magyarság nyelvhasználatát bemutató kötetek jelentek meg. A legfrissebb angol nyelvű tanulmányok a Fenyvesi Anna szerkesztette Hungarian Language Contact Outside Hungary című kötetben olvashatók (recenzió a kötetről). Ezeket a kutatásokat mutatta be 2004-ben a Mindentudás Egyeteme egyik klubműsora is.

A nyelvi emberi jogok vizsgálata kiterjed a kisebbségi magyarok és egyes hazai kisebbségek (románok, romák és siketek) nyelvpolitikai helyzetének elemzésére. 1997-ben Linguistic Human Rights című nemzetközi konferenciát rendeztünk jogászok, politológusok, nyelvészek, oktatáskutatók, valamint nem-kormányzati szervezetek aktivistái részére, és 2001-ben az V. Hungarológiai Kongresszuson megszerveztük a Magyarok és nyelvtörvények című szekciót. A környező országok magyarul (is) tanító felsőoktatási intézményeinek tannyelvpolitikáját vizsgálja a Sült galamb? Magyar egyetemi tannyelvpolitika című kötet.

A nyelvcsere longitudinális vizsgálata című kutatás egy megismételt szociolingvisztikai vizsgálat. A magyarországi románok kétnyelvű közösségében készült kutatás első terepmunkája 1990-ben, a második 2000-ben volt. A kutatás azt kívánta felderíteni, hogy a valóságos idő (az eltelt évtized) és a látszólagos idő (az emberek életkora) milyen hatást gyakorol a román-magyar nyelvcserére. Az 1990-es kutatás eredményeiből az Élőnyelvi Osztályon Nyelvcsere címmel elkészült egy tanulmánykötet.

A nyelvi másság dimenziói - A kisebbségi nyelvek megőrzésének lehetőségei című projektum keretében az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi Osztálya kutatóinak irányításával alapkutatást folytatnak (a nyelvcsere és nyelvmegőrzés formái kisebbségi közösségekben; illetőleg társadalmi érintkezési formák, kétnyelvűség, kisebbségi és többségi attitűdök, előítéletek leírása magyarországi [bolgár, cigány, német, román, siket, szlovák] nyelvi közösségekben).

A magyarországi siketek közösségében empirikus vizsgálatok folynak. Ezen belül, elemzések céljából, szociolingvisztikai interjúk készülnek siket gyermekek halló, illetőleg siket szüleivel és siket iskolásokkal, valamint nyelvi és kommunikatív kompetenciát vizsgáló kérdőívek felvételei készülnek siket iskolásokkal.

Befejeződött az a kutatás, melyet az Élőnyelvi Osztály és az ELTE Lengyel Tanszéke évek óta végzett, s melynek célja egy nemzetközi összefogással készült többnyelvű atlasz hét kötetének publikálása volt. A kutatás eredményeként 2001-ben megjelent a Kárpát nyelvatlasz VI. kötete.

 

Módosítva: 2012.09.13.

 

 vissza