15. ÉK

A konferencia témája

Vissza a nyitólapra!

A szociolingvisztikai kutatások eredményei azt igazolják, hogy minden nyelv egyaránt alkalmas arra, hogy segítségével ki tudjuk fejezni gondolatainkat, hogy különböző helyzetekben a kommunikáció eszköze legyen. A kétnyelvűségi kutatások egyik törekvése arra rávilágítani, hogy a kétnyelvű beszélő számára két nyelv ismerete és használata ugyanolyan természetes, mint az egynyelvűeknél egy nyelv ismerete és használata. A nyelvváltozatok kutatói számtalan esetben igazolták, hogy a nyelvváltozatok (legyenek azok területi-, társadalmi- vagy kontaktusváltozatok) létjogosultsága vitathatatlan.

A fenti bekezdés általános megállapításaiban kiemelt szavak is mutatják, hogyan alkothatunk nyelvi, nyelvészeti véleményt, hogyan hozhatunk létre (társadalmi, politikai esetleg erkölcsi) értékítéleteket. Ezeket az értékeléseket megfogalmazhatják az egyének vagy a különböző társadalmi csoportok (például az értelmiség) általában a nyelvekről, a saját nyelvről, nyelvváltozatáról, illetve egy másik nyelvről, nyelvváltozatról, de akár egy-egy nyelvi változóról és használóikról, a beszélőkről. A Kárpát-medencében élő magyarok több nyelvváltozatot beszélnek és évszázadok óta számos más nyelvet beszélő közösséggel élnek együtt. A nyelven belüli különbségek és a nyelvek sokfélesége lehetőséget ad - többek között - arra is, hogy a nyelvekről, nyelvváltozatokról kialakuljanak ideológiák, attitűdök és sztereotípiák. Az élőnyelvi kutatásokban éppen ezért fontos szerephez jut a nyelv és a hatalom összefonódásából fakadó sémák nyelvhasználatra gyakorolt hatásának a leírására is.

A 15. Élőnyelvi Konferencia fő témaköre a nyelvideológiák, a nyelvi attitűdök és a nyelvi sztereotípiák. Az előadások a következő témákat célozzák: nyelvek, nyelvváltozatok; nyelvi változók; motivációk az első és a második nyelv tanulásához; a nyelv és beszélőinek státusza, egy nyelvváltozat státusza, használata különböző nyelvhasználati színtereken; nyelvcsere (egy bizonyos közösségben vagy általában); saját nyelvhez kapcsolódó lojalitás; a kisebbségi közösségek (saját nyelv, nyelvváltozat, többségi nyelv); globalizáció. Célunk továbbá megvitatni, hogy a nyelvészeknek vannak-e (vagy sem) olyan feladataik, hogy a Kárpát-medencében meglévő nyelvideológiák, attitűdök, sztereotípiák tükrözzék a szociolingvisztikai kutatási eredményeket.