Nyitólap > Osztályok > Elméleti Nyelvészeti Osztály > Analógiás, Laboratóriumi és Formális Fonológia-Alaktan Kutatócsoport (ALFFA)

 

 

 

Analógiás, Laboratóriumi és Formális Fonológia-Alaktan Kutatócsoport (ALFFA)

 

 

 

Az Analógiás, Laboratóriumi és Formális Fonológia-Alaktan kutatócsoport (ALFFA) előadássorozatot szervez külső és belső előadók részvételével. Időpont: minden hónap második csütörtökén, du. 5 órakor (eltérések lehetségesek). Helyszín: MTA Nyelvtudományi Intézet, földszinti előadó.

Következő előadás  

 

A kutatócsoport az MTA Nyelvtudományi Intézet Elméleti Nyelvészeti Osztályának keretei között működik, és a fonetika, fonológia és morfológia kérdéseivel foglalkozik. Célja az elméleti és az empirikus kutatások közötti átjárhatóság megteremtése. Az elméleti kutatások az analógia és a variabilitás, valamint formális modellek vizsgálatára épülnek, az empirikus vizsgálatok pedig a laboratóriumi fonológia keretei között folynak.  

Analógiás fonológia és alaktan

Felfogásunk szerint a nyelvi jelenségekben tapasztalható variáció, gradualitási és gyakorisági jelenségek a nyelv lényegéhez tartoznak. Célunk olyan fonológia és alaktan kidolgozása, amely két előfeltételezésen alapul: (1) a nyelvi mintázatokat a nyelvi egységekre közvetlenül vonatkozó felszín-alapú általánosítások révén lehetséges megragadni, és (2) a nyelvtannak alkalmasnak kell lennie a nyelv fokozatos (nem-kategorikus) és gyakorisági jelenségeinek kezelésére.

Laboratóriumi fonológia

Ez az elmúlt évtizedekben kialakult kísérleti tudományág a beszéd és a nyelvi rendszer közötti határterület jelenségeire koncentrál. Azt vizsgálja, hogy a beszédhangok nagyfokú változatossága ellenére milyen invariáns, azaz állandónak tekinthető jellemzők segítik elő a hangok azonosítását, illetve hogy ezek a jegyek milyen egyéb, például szociális vagy pragmatikai információt hordoznak.  

Formális fonológia

A fonológiai modellek mindkét fontos összetevőjével foglalkozunk: az ábrázolások felépítésével és alapegységeivel, és azon műveletek halmazával, melyek a különböző ábrázolásokat megfeleltetik egymásnak. Ezenkívül vizsgáljuk a fonológia kölcsönhatását egyrészt a morfológiával, másrészt a fonetikával. Kutatásainkat szinkrón és diakrón adatokon végezzük, melyek különféle nyelvekből származnak (jelenleg főképp a magyarra és az angolra koncentrálva).

A kutatásokról részletesen

 

Jelenlegi projektek

A magánhangzó-harmónia mintázatainak kísérleti és elméleti vizsgálata (OTKA K 119863, projektvezető Rebrus Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közösen). Variáció a romani alaktanban (OTKA K 111961, projektvezető Kálmán László). A korai nyelvfejlődés neuro-kognitív előrejelzői (OTKA K 115385, projektvezető: Winkler István, MTA TTK KPI). A társalgásokban megjelenő beszédalkalmazkodás fonetikai szempontú elemzése (Kohári Anna fiatal kutatói projektje). Beszélőalkalmazkodás az intonációs mintázatokban (Uwe Reichel Humboldt-ösztöndíjas pályázata).

 

Résztvevő kutatók

Baló András Márton, tudományos segédmunkatárs

Bárkányi Zsuzsanna, tudományos főmunkatárs

Fejes László, tudományos munkatárs

Kálmán László, tudományos főmunkatárs

Kohári Anna, tudományos segédmunkatárs

Mády Katalin, tudományos főmunkatárs

Polgárdi Krisztina, tudományos főmunkatárs

Rebrus Péter, tudományos főmunkatárs

Reichel, Uwe, tudományos munkatárs

Siptár Péter, tudományos tanácsadó

Szalontai Ádám, tudományos segédmunkatárs

Törkenczy Miklós, tudományos tanácsadó

 

Személyekre lebontva  

Baló András Márton

Analógiás modellek tesztelése romani nyelvi anyagon. Empirikus, beszélt nyelvi romani adatok gyűjtése és vizsgálata.

Bárkányi Zsuzsanna

A zöngésség laboratóriumi fonológiai módszerekkel történő vizsgálata prozódiai határokon és mássalhangzó-csoportokban magyar, szlovák és spanyol nyelvi anyagon.  

Fejes László

Az uráli és egyes török nyelvek magánhangzó-harmóniáinak és antiharmonikus jelenségeinek leírása, a harmónia tipológiájának kidolgozása.

Kálmán László

Korpusz-alapú statisztikai vizsgálatok végzése a magyar morfofonológia témakörében. Számítógépes szimulációk végzése az elméleti modellek kiértékelése céljából.  

Kohári Anna

A beszédalkalmazkodás folyamatának akusztikai vizsgálata spontán társalgásokban. Az időzítés és a beszédritmus mintázatainak feltárása a beszédben.

Mády Katalin

Szociofonetikai jelenségek, hangváltozási folyamatok, mint pl. a magyar hosszú magánhangzók rövidülésének lehetséges kiváltó okai és a terjedés iránya. A magyar prozódia kísérletes vizsgálata és leírása laboratóriumi fonológiai keretekben, tipológiai összevetés más nyelvekkel.

Polgárdi Krisztina

Elméleti fonológiai kutatások kormányzásfonológiai keretben:  szótagszerkezeti jelenségek (eloszlások és váltakozások), szegmentális  ábrázolások és folyamatok elemzése (angol, magyar és más nyelvi  anyagon).  

Rebrus Péter

Elméleti fonológiai és alaktani kutatások. A kísérletek eredményeinek kiértékelése, modellek összehasonlítása. Magyar alaktani és fonológiai adatok gyűjtése korpuszból és ezek összefoglaló elemzése.  

Reichel, Uwe

Prozódia modellezése számítógépes módszerekkel, gépi tanulás és statisztikai nyelvi modellezési technikák alkalmazása fonetikai kutatásokban.

Siptár Péter

Fonológiaelméleti és fonológiatörténeti kutatások; a fonológia és  fonetika kölcsönhatása a magyar magán- és mássalhangzórendszer körében.  

Szalontai Ádám

Az igei szerkezetek szintaktikai és prozódiai jellemzőinek kísérletes vizsgálata. Az intonáció szerepe a mondattípusok megkülönböztetésében.  

Törkenczy Miklós

Elméleti fonológiai és alaktani kutatások. A kísérletek eredményeinek kiértékelése, modellek összehasonlítása. Magyar alaktani és fonológiai adatok gyűjtése korpuszból és ezek összefoglaló elemzése.  

 

A kutatócsoport tagjainak a témával kapcsolatban már publikált fontosabb műveit lásd a Hivatkozások között.  

 

Kísérleti és Analógiás Fonológia―Alaktan Kutatócsoport (KAFA) (2014-2015)

Magyar Analógiás Fonológia és Alaktan Kutatócsoport (MAFA) (2013-2014)

 

Módosítva: 2017.04.04.

 
 vissza  

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

Elméleti nyelvészet, nyelvtudomány