A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvűségi Kutatóközpontja
A nyelvi tájkép elmélete és gyakorlata: Kárpát-medencei kisebbségi körkép címmel 2013. május 23-án műhelykonferenciát rendez. A konferencia színhelye a Nyelvtudományi Intézet épülete (1068 Budapest, Benczúr utca 33.).

Nyelvi tájkép

„A szociolingvisták ma már nemcsak jegyzetfüzettel és diktafonnal járják a világot, digitális fényképezőgép is van náluk, amivel pillanatképeket rögzítenek arról, ami időközben ’nyelvi tájképként’ vált ismeretessé.” (Blommaert 2012: 5)

A vizuális nyelvhasználat kutatása a „nyelvi tájkép” címszó alatt önálló kutatási területté nőtte ki magát az utóbbi tíz évben. A mai nemzetközi kutatások tágan értelmezik a nyelvi tájkép fogalmát, így különféle vizuális nyelvhasználati módokkal foglalkoznak (pl. Shohamy & Gorter 2009). A fogalmat kanadai szociálpszichológusok fejlesztették ki a quebeci franciák etnolingvisztikai vitalitásának kutatására (Laundry & Bourhis 1997); a táblák és a feliratok (geo)szemiotikai alapú, kvalitatív szempontú vizsgálatát pedig Scollon és Scollon (2003) könyve alapozta meg. Ezt követően a képelemzés a kutatások, különösen a többnyelvű nyelvi elrendezések leírásának egyre szervesebb elemévé vált.

A nyelvi tájkép egyre növekvő nemzetközi irodalmában kiemelt szerepet kap a kérdés: a vizuálisan is leírható többnyelvű szociolingvisztikai valóságban hogyan jelenítődnek meg és értelmeződnek a különböző kisebbségek nyelvei.

Az utóbbi időben a Kárpát-medencében is egyre több, jobbára elszigetelt kutatás született e tárgykörben, illetve a kétnyelvű írásbeliséggel vagy akár a hivatali nyelvhasználattál foglalkozó értekezések is tárgyaltak már számos idevágó részletkérdést. Ugyanakkor a vizuális nyelvhasználatra fókuszáló, összehangolt, átfogó vizsgálatok éppúgy hiányoznak, mint a több országra kiterjedő összehasonlító elemzések.

A konferencia célja

A műhelykonferencia elsődleges célja, hogy képet alkosson a magyarpárú (magyarországi és Magyarországon kívüli) kisebbségek nyelvi tájképéről. Bepillantást kívánunk nyerni az eddigi vagy az éppen zajló kutatásokba, a már meglevő elméleti és gyakorlati magyar előzményekbe, emellett meg szeretnénk ismerkedni az új és folyamatosan fejlődő kutatási terület kínálta lehetőségekkel, legújabb elméleti és módszertani megközelítéseivel.

Az összehangolt, elméletileg és módszertanilag megalapozott kutatások szükségessége azért is vitathatatlan, hiszen – különösen az elmúlt két évtizedben – mind a magyarországi kisebbségek, mind a Kárpát-medencei magyar közösségek esetében jogi és politikai oldalról gyakran tematizálódtak ezek a kérdések, s a vizuális nyelvhasználat igen jelentős és élénk vitákat keltő területté vált.

Konferenciánk a szakmai diskurzus lehetőségét kívánja megteremteni a téma gyakorló és jövőbeni kutatói között, az érdeklődő kutatók számára az anyaggyűjtésen, a jelenség megfigyelésén, illetve dokumentálásán túlmutató értelmezési lehetőségeket kínálva fel.

A nyelvi tájkép nemzetközi kutatási gyakorlatával összhangban jelen tanácskozás is az interdiszciplináris megközelítéseket részesíti előnyben, hiszen a nyelvészet mellett a földrajz, a történelem, a néprajz, a szociológia és a jogtudomány művelői is foglalkoznak a vizuális nyelvhasználattal. A vizsgálatokban egyaránt fontosnak tartjuk a szinkrón és diakrón szempontok érvényesítését. Örömmel fogadjuk a nyelvváltozatok vagy a nem szokványos írásbeliséggel rendelkező nyelvek vizsgálatát is. Különösen olyan prezentációkat várunk, amelyek konkrét képelemzést is tartalmaznak.

Bár hirdetése

Források

Blommaert, Jan 2012. Chronicles of complexity: Ethnography, superdiversity and linguistic landscapes. Tilburg Papers in Culture Studies 29. Tilburg University.

Laihonen, Petteri 2012. Nyelvi tájkép egy csallóközi és egy mátyusföldi faluban. Fórum Társadalomtudományi Szemle 14/3: 27–49.

Landry, Rodrigue & Richard Bourhis 1997. Linguistic landscape and ethnolinguistic vitality. Journal of Language and Social Psychology 16: 23–49.

Scollon, Ron & Suzie Wong Scollon 2003. Discourses in place: Language in the material world. London: Routledge.

Shohamy, Elana & Durk Gorter (eds.) 2009. Linguistic Landscape: Expanding the Scenery. London: Routledge.