A„belső beszéd” kutatása új, tudományközi kutatási terület, mely természettudományos igényű kísérleti paradigmákkal vizsgálható a belső beszéd egyéni variabilitása, gyermekkori fejlődése, a gondolkodásban és tanulásban betöltött szerepe ép és neurogén zavarokat mutató populációkban. Kiinduló hipotézis: az egyének a belső beszédük közvetítésével önszabályozást, és társas interakciók interpretálását támogató funkciókat érnek el. A nemzetközi szakirodalom kritikai feldolgozását követően a kutatás a ...

Kutatásaink célja a nyelvi és a kognitív képességek, valamint azok változásainak feltérképezése különböző neurodegeneratív betegségekkel élő betegpopulációkban. Célunk olyan, a beszédprodukció bizonyos paramétereinek mérésén alapuló módszer kidolgozása, amely megkönnyítheti a klinikai differenciál-diagnózist, valamint alkalmas az állapotváltozások követésére. Ezeknek a betegségeknek a hátterében a különböző neurobiológiai folyamatok és az agy eltérő területein bekövetkező szerkezeti változások g ...

Szintetizáljuk azokat az empirikus kutatásainkat, melyek arra vonatkoznak, hogy miként sajátítják el a gyermekek az olyan rekurzív szerkezeteket, mint a vonatkozó mellékmondatok és a rekurzív birtokosok. A külföldi eredmények szerint a rekurzív szerkezetek elsajátítása a nyelvelsajátítás későbbi szakaszában történik (megértésben 5-6, produkcióban 7-9 éves kor körül), a többszörös beágyazás nehezebb a gyermekeknek, mint a mellérendelés. Adataink viszont azt támasztják alá, hogy mind a megértés (4 ...

A kutatás középpontjában azok a fejlődési zavarok állnak, melyek igen gyakran együtt járnak kisebb-nagyobb mértékű pragmatikai és kommunikációs nehézséggel is. Elsősorban autizmus spektrum zavarral, figyelemhiányos/hiperaktivitás zavarral (ADHD), valamint egy hazánkban egyelőre kevéssé ismert fejlődési zavarral, a társas (pragmatikai) kommunikáció zavarával (PKZ) foglalkozunk. A kutatás célja egyrészt az atipikus pragmatikai fejlődés és működés megismerése által következtetéseket levonni a tipik ...